20. Fejezet

- Amy, ne sírj, kérlek...! Ezek nem is igazi fanok! Az igazi rajongók örülnek annak, ha boldog vagyok, és nem utálkoznak. Ezek nem tudják elfogadni, hogy nekem csak te kellesz... - mondta édes hangon, elsimított egy hajtincset az arcomról, majd megcsókolt. Hirtelen megszűnt minden, csak ő és én voltunk a világon. Már nem sírtam, Harry ismét pár szavával megnyugtatott... "csak te kellesz" Zengett ez a három szó a fülemben. Harry egyre szenvedélyesebben csókolt, majd levette rólam a pólómat, és az ágy felé kezdett el húzni. Egész más történt, mint amire számítottam.

- Párnacsataaaaaaaaaaaa - kiáltotta, majd rávágott az ágyra, és elkezdett püfölni egy párnával.
Hangos nevetésben törtünk ki mind a ketten, Harry hirtelen lefogott, és rám ült. Adott egy puszit, majd megint fejbevágott a párnával. Még egy puszi még egy párna.
-Addig csinálom ezt, nem látlak megint őszintén mosolyogni. - mondta, majd megint fejbe csapott a párnával. Két lábával olyan erősen fogott, hogy mozdulni nem bírtam.
- Jójóóóó... nem sírok többeeet - mondtam nevetve. - csak engedj már eeel.. - Végre leszállt rólam, majd ledőlt mellém az ágyra. Felültem, körül néztem a szobába, az alap szőnyeget nem lehetett látni, mer teljesen beborította a toll. Mindenhol, még a levegőben is szálltak a pihék.
- Ezt holnap segítesz kitakarítani. - mondtam viccesen, mire Harry elnevette magát és én rávágtam egyet a párnával. Harry hirtelen megragadott, elvette a párnát a kezemből, és elhajította a szoba másik oldalára. Magára húzott, én oda bújtam hozzá, és éreztem, hogy elnyom az álom....
Reggel arra keltem, hogy Harry nincs mellettem. Lementem a konyhába körülnézni. Harry ott állt a konyhapult mellett egy szál fekete boxerban, vizes hajjal, és éppen reggelit készített. Ebben a pillanatban ráébredtem, hogy teljesen beleszerettem.
-óóóó a franc... - morogta Harry, mire én el kezdtem kuncogni mögötte, és átkaroltam hátulról. - Na látod, én sem vagyok valami jó szakács... - mondta nevetve, majd adott egy puszit az arcomra. - Ezt neked akartam felvinni, de látom már felkeltél, úgyhogy reggelizhetnénk együtt. - mondta mosolyogva.
- Benne vagyok. - mondtam, majd leültem az asztalhoz, és követeltem a reggelimet.
- Mondjárt adom. - mondta nevetve Harry.
Két kis tányérra kirakta a hagymás-szalonnás tojásrántottát, és elém rakta az egyiket. Nem tudom miért mondta, hogy nem valami jó szakács, ez a kaja nagyon jól nézett ki!! És amilyen jól nézett ki olyan finom is volt. Reggeli közben nem beszélgettünk, inkább csak egymást bámultuk mosolyogva.
- Mmm köszönöm. Nagyon fincsi volt. - álltam fel az asztaltól, majd megöleltem és nyomtam egy puszit az szájára. Csöngettek, éppen indultam volna, de Harry megállított.
- Majd én megyek, maradj csak. - mondta majd elindult az ajtó felé. Elkezdtem mosogatni, hallottam, hogy beszél valakivel, biztos csak a postás hozta a leveleket.
- Ki az? - kiabáltam.
- Senki. Mondta viccelődve, és átkarolt hátulról. Nagyon édes virág illatot éreztem, megfordultam, hogy megnézzem milyen leveleket hozott a postás, erre Harry elém tartott egy gyönyörű csokrot.

- Ez gyönyörű. - mondtam, majd elakadt a szavam. Harry felemelt a derekamnál fogva, és felültetett a konyhapultra.
- Szeretlek. - mondta édes hangon, és mélyen a szemembe nézett. Éppen szólaltam volna meg, amikor ő az egyik ujját az ajkamra tette. - Tudom, hogy korai még ezt mondanom... de én tényleg így érzek, és ezt nem fogom titkolni. - mondta komolyan majd adott egy lágy csókot a számra.

U.I.: http://1dlowee.blogspot.hu/ -------------------> Nézzetek be ide! xx