48. Fejezet

Szép jó estét! :)
Itt van az új rész, remélem tetszik! Ismét ramatyul vagyok, de megpróbálok még ma felrakni nektek egy új fejezetet, ahogy ígértem!
Addig is kérlek titeket szavazzatok rám a blogversenybenm! Nagyon örülnék neki.
Jó olvasást, komizzatok, és iratkozzatok fel tagnak!
Puszi. ♥

*Amy szemszöge.*
Épp a csomagokat cipeltük be, amikor megláttuk Niall-t és Maddy-t, amint a nappaliban állnak, és csókolóznak.
- Öhm... - szólalt meg Harry, mire Niallék gyorsan szétrebbentek, és mind a kettő arca rák piros lett.
- Bocs, ha megzavartunk valamit... - szólaltam meg mosolyogva, és leraktam a bőröndöt.
- Csókolom Grace néni! - mondta Maddy zavartan.
- Jóéstét. Niall Horan vagyok. - mutatkozott be anyunak Niall.
- Sziasztok! - köszönt jókedvűen anyu. - Öhm. Szóval én megyek, és elteszem magam holnapra. - mondta anyu, és megfogott egy bőröndöt. - Hosszú és fárasztó volt az út. Jó éjszakát.
- Jóéjt. - köszönt mindenki egyszerre, Harry pedig segített felcipelni anyu csomagjait az emeletre.
Már 10 óra volt, Maddynek pedig éjfélre haza kellett érnie. Niall kiment a konyhába valami kajáért, addig elcsíptem Maddy-t beszélgetni.
- Mindent tudni akarok! - ültettem le a kanapéra, mire Maddy elpirult.
- Amy, annyira örülök! - mondta lelkesen.
- De mégis mi volt? - kérdeztem izgatottan. - Mit mondott?
- Azt mondta, hogy szeret. - mondta Maddy, és fülig ért a szája.
Elmesélte az egész beszélgetésüket, és mindent, ami történt. Niall vidáman fütyörészve jött vissza a konyhából, de Harry is épp akkor jött le a lépcsőn, és elcsípte oldalról.

*Harry szemszöge.*
Elcsíptem Niall-t, mert mindent tudni akarok, ami köztük történt.
Kiültünk a teraszra, és elmondott mindent. Elmondta, hogy Maddy azt mondta neki, hogy szereti, és hogy mennyire boldog, hiszen ő is így érez. Egyszerűen olyan volt, mint akit kicseréltek. Sosem láttam még ilyennek. Ilyen ... Boldognak. Azt hiszem tényleg szerelmes, remélem Maddy komolyan gondolja ezt az egészet, és nem csak spontán rajongásból akar vele lenni. Niall egy nagyon érzékeny, és tiszta szívű ember, ő a legmélyebb lelkű ember, akivel valaha is találkoztam, és tudom, Nem élné túl, ha összetörnék.
Őszintén örülök, hogy végre ilyen boldog, és a legjobbakat kívánom neki.
Még beszélgettünk, amikor Amy jött szólni, hogy megjött a pizza. Niallel egyszerre pattantunk fel, és beviharzottunk a házba. Niall ahogy meglátta Maddyt felragyogott az arca. Láttam rajta, és Maddy-n is, hogy zavarban vannak, nem tudják, hogy viselkedjenek, úgy, mint akik együtt vannak, vagy csak szimplán barátként. De hiába próbálták volna titkolni, érezni lehetett a levegőben, hogy van köztük pezsgés.
Megettük a pizzát, majd a fejemmel intettem Amynek, hogy menjünk fel, hagyjuk őket kettesben. Amy mosolygott egyet, felállt az asztaltól, rámosolygott Maddyre, és szó nélkül megfogta a kezem. Felmentünk az emeletre, kettesben hagytuk Maddyt és Niallt a földszinten.

*Maddy szemszöge.*
Épp befejeztük a kajálás, amikor Amy ránézett Harryre, hirtelen felálltak az asztaltól, és megfogták egymás kezét. Amy még rám mosolygott, majd kimentek a konyhából, és eltüntek a lépcső tetején.
Örök hálám Amy. ♥
Ahogy elmentek, Niall felállt, megfogta a kezem, és terasz ajtó felé kezdett el húzni.
Kiültünk a teraszra, majd Niall megfogott egy gitárt, és elkezdett játszani rajta.
A What Makes You Beautiful-t játszotta, majd amikor befejezte lerakta a gitárt, és édesen megcsókolt. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ez igaz lehet. Tényleg nem álmodom? Nem hiszem el, hogy életem nagy szerelme, akiért úgy rajongok, és akiért úgy oda vagyok, engem szeret, és épp az előbb énekelte el nekem a kedvenc számomat. A legnagyobb álmom vált vele valóra. Most, ebben a pillanatban, ahogy az ajkaim édesen az övét csókolják, úgy érzem én vagyok a legboldogabb lány ezen a világon.♥