44. Fejezet

Sziasztok! Itt van az új rész, Végre Niall is több szerepet kapott!
Remélem tetszik!
A kommenthatár továbbra is 4 komi és 40 megtekintés!
Jó olvasást, és jóéjt mindenkinek! xx

*Amy szemszöge.*
Fel alá járkáltam a nappaliban idegesen, azt várva, hogy mikor érnek már ide Niallék.
Végre megszólalt a csengő. Szó szerint kirohantam az előszobába, és feltéptem az ajtót.
Megláttam Maddyt, Niall karolta át oldalról, szegény borzalmasan nézett ki. Arca sápadt, szinte már fal fehér volt, és valami iszonyatos szemekkel nézett fel rám.
- Úr isten, mi történt?? - kérdeztem, majd segítettem Niallnek behozni Maddyt a házba.
- Elájult, és beverte a fejét. Utána rosszul lett, és végighányta az utat... - magyarázta Niall. - Biztos benyelt valami vírust... Szia Harry. - intett Niall Harrynek, aki csinálta a kanapén a helyet Maddynek.Lefektettük majd hoztam neki teát és borogatást a fejére.
Maddy hamar elaludt, én betakargattam, és itt maradtam vele, Niall pedig tett egy erőteljes arcmozdulatot Harryre, és kiültek a teraszra beszélgetni.

*Niall szemszöge.*
Épp, hogy megnyomtam a csengőt, Amy már ki is nyitotta az ajtót. Segített bevinni Maddysont a nappaliba, majd adtunk neki teát és még egy borogatást a fejére. Szegény borzalmasan nézett ki. De egyben gyönyörű is volt. Ott feküdt a kanapén, fején egy vizes törölközővel, és édesen aludt. Amikor senki nem látta, megsimogattam az arcát, nem tudom, hogy ez honnan jött, de ebben a pillanatban így éreztem. Ő a kezem irányába megmozdította a fejét, és motyogott valami alig hallhatót, mire egy fürge kis mosoly szökött az arcomra. A fejemmel intettem Harrynek, hogy menjünk ki beszélgetni, végre tetszik egy lány (annak ellenére, hogy a szemem előtt hányta tele az út szélét).
- Na mond el, mi is történt pontosan? - kérdezte Harry, amikor leültünk a teraszon.
- Nem tudom, a plázában voltam, előtte a stúdióban, és nagyon megéheztem. . . gondoltam beülök a Nandos's-ba, de alig volt szabad asztal, pontosabban egy szabad asztal volt, rohantam oda, hogy nehogy elfoglalják, és ez a lány is. Egyszerre nyúltunk a székért, amikor ő hirtelen elájult... aztán láttam rajta, hogy nincs jól, ezért felajánlottam, hogy haza viszem. A fotósok szokás szerint nekünk estek, de nem mondtam semmit. Arról kérdezgettek, hogy ki ez a lány, meg hogy mi van köztük, ő az új barátnőm? Én meg egyszerűen nem bírtam azt mondani, hogy nem, nincs köztünk semmi. Fogalmam sincs, hogy miért,  ahj Harry!!! Teljesen összezavarodtam... - fakadtam ki, mire Harry elnevette magát.
- Rókázik előtted, erre te Belezúgsz? - kérdezte Harry viccesen.
- Neeem! Vagyis... - bizonytalanodtam el. - AHJ, nemtudom. - nevettem el magam én is.
Vagy egy órát, ha nem  kettőt beszélgettünk, de már elég hűvös volt kinnt, úgyhogy bementünk.Hirtelen nagyon nagy öröm fogott el.
Maddyson és Amy ott ültek a kanapén és vidáman nevetgéltek. Maddy felém fordult mosolyogva, és éreztem, hogy a testemet elönti a melegség. Láttam rajta, hogy már sokkal jobban érzi magát. Kipihentnek és egészségesnek nézett ki. Arca pirospozsgás, mint a babarózsa, nem hófehér mint a fal. Harry megsimította a hátamat, majd szólt Amynek, hogy fel tudna-e menni vele,  mert beszélniük kéne. Örök hála haver! Ahogy felmentek a lépcsőn, én oda ültem Maddyson mellé a kanapéra. . . . . . . .