38. Fejezet

- Rendben. Nem fogok, megígérem! - mondta, majd megölelt. Hozzá bújtam, majd megcsókoltam. Utálok Zaynnel veszekedni, hiszen nagyon szeretem, de már nagyon meg kellett mosni a fejét.

*Harry szemszöge.*
A nappaliban ültünk a srácokkal, és valami vígjátékot néztünk. Igazából nem tudom, hogy mit, mert le sem tudtam venni a szemem Amyről. Olyan gyönyörű... Hogy lehet valaki ennyire szép? Teljesen bele szerettem. De most volt valami furcsa az arckifejezésében... Valami rossz. Valami nagyon bántotta, már órák óta.
Amikor felmentünk az emeletre átöltözni, akkor is láttam már rajta, de nem mondta el, hogy mi az. Talán majd ha kettesben leszünk elmondja. Épp az ölemben feküdt, és a hajával babráltam, amikor megszólalt Niall telefonja.
- Haló? - szólt bele. - Á, szia Paul... Aha.. Értem. Oké, nem, semmi baj. Épp vele vagyok.. Akkor beugrunk, jó? Szia. - és letette.
- Liam! Paul hívott, neked és nekem be kellene ugranunk még ma a stúdióba, fel kéne újra venni a refrént... - magyarázta Niall Liamnek.
- Jó, hát akkor induljunk.. - tápázkodott fel Liam. - Drágám, te is jössz? - fordult Liam Danielle-hez.
- Egy darabig igen. - mondta Dani. - Nekem is el kell még intéznem valamit... - mondta Danielle.
- Oké.
Kikísértük őket, már csak Louis, Amy és én maradtunk. Beszélgettünk, nassoltunk, amikor megcsörrent Lou telefonja is. Ránézett, egy darabig bámulta a telefont, majd levette a hangerőt, és lerakta az asztalra.
- Mi van, nem veszed fel? - kérdeztem tőle.
- Nem akarok vele beszélni... - mondta Lou.
- Ki az? - kérdezte Amy.
- Eleanor...
- Mi történt haver? - kérdeztem.
- Tegnap este összevesztünk. - mondta Lou szomorúan. - Egyszerűen nem értem miért volt olyan undok veled a múltkor... - fordult Amyhez.
- Louis, nem akarom, hogy miattam vitázzatok... - mondta Amy.
- Nem, nem csak miattad.. Egyszerűen már mindenért hisztizik, és semmi nem jó neki! Teljesen kiborít. Tényleg, sajnos már nem látom értelmét a kapcsolatunknak... - mondta Lou szomorúan.
- Megértelek haver... - mondtam neki. - Ugye tudod, hogy akármi is lesz, rám mindig számíthatsz..? - kérdeztem tőle, majd megöleltem.
- Tudom, és köszönöm. - mondta Louis.
Hirtelen valaki nagyon vadul elkezdte nyomni a csengőt.
Felugrottam a kanapéról, és az ajtóhoz rohantam. Eleanor állt az ajtóm előtt mérgesen.
- Szia Harry, Louis itt van? - éppen nyitottam volna ki a számat, amikor El közbe vágott. - Tudom, hogy itt van, ne próbálj meg hazudni nekem!! - és berontott a házba, engem félre lökve az ajtóból.
- LOUIS! - kiabált.
- Ne kiabálj, itt senki sem süket! - jött ki az előszobába Lou.
- Mi a fenéért nyomod rám a telefont már napok óta??? - ordította El.
- Mert mondjuk nincs kedvem veled még beszélni SE?! - kérdezte ugyan olyan hangnemben Louis.
- Mi ez az üvöltözés? - jött ki a nappaliból Amy.
- TE CSAK NE SZÓLJ BELE, JÓ?? - förmedt rá El. - MINDEN MIATTAD VAN!
- Héhéhééé!! - szóltunk közbe egyszerre Louis-al.
- Elég legyen! - mondtam, és oda sétáltam Amy mellé.
- Állj már le El! - fogta le Louis, mert El neki ment volna Amynek.
- Elegem van ebből a kis csitriből! - ordította Eleanor.
- Minek neveztél??? - kérdezte finom hangnemben Amy.
- Te rohadt kurva, mit képzelsz, ide jössz, és felforgatod az egész életünket??? - kapálózott El Louis karjai között.
- Tudod, fogalmam sincs, hogy mi a bajod velem, és hogy miről beszélsz, de jobb lesz ha megválogatod a szavaidat kislány! - mondta Amy.
 - Attól még, hogy Harryvel jársz, nem vagy más csak egy ócska ribanc! És az is maradsz!! - Már ott tartottam, hogy szájon vágom Eleanort! Komolyan felhúzott. Louis-sal csak bámultuk egymást kiakadva, amikor El hirtelen kiszabadult Louis szorításából, és nekirontott Amynek. Épp közéjük ugrottam volna, amikor Amy egy laza mozdulattal elkapta El hosszú barna haját, és a lány pár másodperc múlva a földön landolt. Amy kezében egy nagy csomó haj volt, amit egy laza mozdulattal oda dobott a földön fekvő Eleanornak.
- Mondtam, hogy válogasd meg a szavaidat! - mondta neki Amy teljesen nyugodtan, és elegánsan besétált a nappaliba. Teljesen elakadt a szavam... Amy megtépte Eleanort, aki neki akart menni. Miért nem akadályoztuk ezt meg Louissal?? Azért egy kicsit büszke voltam Amyre, de teljesen leblokkoltam.
El csak feküdt a földön a fejét fogva, és zokogott. Louis felemelte, és kivezette a házból. A ház előtt elkezdett üvöltözni vele.
- Mi a fenét képzelsz magadról Eleanor??
- Én?? Te mit képzelsz?? Nem veszed fel a telefont?? Az egész ez a kis csitri miatt van, igaz?? Ő a legjobb haverod barátnője, és máris körülötte forog a világ???
- Nézz már magadra! Itt az egyedüli személy aki csitri módjára viselkedik az te vagy! - üvöltött Louis. -Még is mi a fenét képzeltél? Elegem van, érted?? Kiborítasz a hisztijeiddel, az akaratosságoddal, és hogy neked SEMMI SEM JÓ!! SEMMI!! És még is mi a fenét magyaráztál? Felfogatja az életünket? Milyen életünket? Az nekünk már régóta nincs Eleanor!! - ordított Louis.
- IGEN? MÉG ŐT VÉDED? - kérdezte El. - Ha ennyire véded, akkor miért nem szaladsz hozzá most azonnal?
- Tudod mit? Torkig vagyok a viselkedéseddel! Tűnj innen a francba, és hagyj engem békén!
- Te most szakítasz velem? - kérdezte nevetve Eleanor. - ugyan már... Louis, te csak engem szeretsz, ne nevettess... - röhögött El.
- Ne nevess Eleanor, ez halál komoly! Én már nem szeretlek téged!! Köztünk vége mindennek, ennyi volt, nem akarlak látni többet! - mondta Louis azzal Besétált a házba, és rácsukta Eleanorra az ajtót.

37. Fejezet

Sziasztok! Meghoztam az új fejezetet, remélem tetszik! Komizzatok az előzőkre is! :)
Ma még jön egy fejezet!
xx

- Szóval? - kérdeztük egyszerre a csajokkal.
- Ezennel mindenkit meghívok a minden évben megrendezett állarcos bálunkra, amit a húgaim rendeznek! - jelentette be Zayn ünnepélyesen. -Nagyon örülnék, ha ti is eljönnétek! Igazából ez egy ilyen puccos családi esemény, jó buli, be kell öltözni valamilyen jelmezbe, vagy legalább egy állarcot felvenni.
A lányok, és a fiúk is egyaránt ujjongtak.
- Lesz kaja? - kérdezte Niall, amire mindenki felnevetett.
- Répajelmezbe mehetek? - Szólalt meg Louis, ezen is jót nevettünk.
- Mindenképpen ott leszünk! - Mondta Danielle és Liam.
- Nekem már a ruhám is megvan! - mondta Perrie, és adott egy puszit Zaynnek.
- Amy, van kedved menni? - kérdezte tőlem Harry.
- Persze, ott leszek! - mondtam. Igazából nem volt túl sok kedvem elmenni, de nem szerettem volna megbántani Harry-t, láttam rajta, hogy ő nagyon szeretne elmenni, de egyedül nincs kedve. Sosem szeretem ezeket a puccos, fényűzős bálokat, soha nem jártam ilyen helyre, otthon a barátaimmal inkább bulizni, és bandázni mentünk.
- Akkor ránk is számíthatsz! - mondta Zaynnek izgatottan Harry.
- Szuper! - mondta Zayn. - De nekem most mennem kell, megígértem a húgaimnak, hogy én is segítek az előkészületekbe. - Kicsim, te is jössz? - kérdezte Zayn Perrie-től.
- Igen, persze, megyek segítek.. - mondta Perrie, majd elköszöntek mindenkitől és indultak is. (olyan 2-3 óra körül)
- Akkor holnap Péntek este 8-kor nálunk! - szólt vissza Zayn.
Harry kiengedte őket, majd vissza jött hozzánk a nappaliba, oda ült mellém, és az ölébe húzott.
Úgy hiányzik már a csókja, de túl sokan vannak most itt, így hát adtam a szájára egy puszit, és oda bújtam hozzá.
Danielle is oda bújt Liam-hez, mellettük Niall, Louis, és utánuk mi ültünk a kanapén, és néztük tovább azt a vígjátékot, amit a srácok beraktak.

*Perrie szemszöge.*
Őszintén szólva meglepett Zayn viselkedése, nagyon kellemetlenül éreztem magam miatta, de örülök, hogy Amyvel megbeszéltük a dolgokat. Ahogy beültünk a kocsiba, ahol már senki nem hallott minket, számon kértem Zayn-t.
- Mi a fene volt ez? - kérdeztem.
- Mégis mi? - kérdezett vissza, mintha nem értené, hogy miről beszélek.
- Mégis mi??? A megjegyzések Zayn!! - már kiabáltam, úgy felhúztam magam rajta... - És rájuk nyitottál?? Kétszer is? - kérdeztem inderülten.
- Jóó, az véletlen volt, tényleg!!
- Zayn, fogd fel, hogy Harry már nincs egyedül, adnod kéne neki egy kis teret! Nekik is van magánéletük! És ezek a megjegyzések...!! Miért szólogattál be? Amynek nagyon rosszul esett! Nekem kellett bocsánatot kérnem tőle..
- Tudom... - mondta lesütött szemmel..- És majd bocsánatot kérek tőle én is, ígérem, csak kérlek ne veszekedjünk! - mondta már majdnem sírva.
- Ne haragudj, hogy kiabáltam az előbb. - mondtam már csendesebben. - De nagyon kellemetlen volt nekem ez az egész! Ne csinálj ilyet többet!
- Rendben. Nem fogok, megígérem! - mondta, majd megölelt. Hozzá bújtam, majd megcsókoltam. Utálok Zaynnel veszekedni, hiszen nagyon szeretem, de már nagyon meg kellett mosni a fejét.

36. Fejezet

Harry levette rólam a csurom vizes pólómat, majd a nyakamat csókolgatta, amikor bejött a konyhába Zayn.
- Basszus... - mondtam, majd magamra kaptam a pólóm.
- Zayn basszus, mindig tökéletesen időzítesz... - mondta Harry nevetve. - Haver, menj mááár ki..
- Ne haragudjatok, tényleg, nem direkt van. - mondta nevetve Zayn. - Csak popcorn-ért jöttem, mert Niall felfalta az egészet, de már megyek is.. - mondta, majd az üres tálat letette az asztalra, és kisétált a konyhából.
Leszálltam a pultról, és gyorsan vissza vettem habos pólómat, majd megfogtam Harry kezét, és kihúztam a konyhából.
A többiek nagyot nevettek, amikor megláttak minket.
- Hát ti meg mit műveltetek? - kérdezte Lou nevetve.
- Hab-csatáztunk. - mondta Harry, és az arcára kent egy kis habot.
- Jajj ne mááár... - siránkozott Louis, és törölgette le a habot az arcáról.
- Na gyere, öltözzünk át. - mondtam, majd a lépcső felé kezdtem el húzni. A fiúk fura hangokat adtak ki.
- Aztán gumit húzzatok! - mondta Zayn, mire Louis és Niall nagy nevetésben tört ki, és Perrie oldalba lökte Zayn-t, Liam pedig csúnyán nézett rá. Komolyan úgy éreztem, mintha Harry és a fiúk kitárgyalták volna az egész magánéletünket elég részletesen. Mintha lemaradtam volna valamiről.
megfogtam Harry kezét és felhúztam a lépcsőn. Egy kicsit mérges voltam...De nem akartam balhét csinálni, így hát nem mondtam Harrynek.
Épp a táskában kutattam, amikor Harry megfogott, és leültetett az ágyra.
- Mi a baj? - kérdezte.
-  Semmi... - mondtam, majd fel álltam. Ugyan azzal a lendülettel Harry vissza is húzott.
- Mond el mi baj van.
- Harry, nincsen semmi!! - álltam fel idegesen, és előkutattam valami száraz cuccot.
Harry többet nem kérdezősködött, Meg se szólalt amíg kettesben voltunk. Felöltöztünk, majd visszamentünk a többiekhez.
- Hát ez gyors menet volt. - szólalt meg Zayn.
- Zayn, mi lenne, ha nem szólnál be? - szólt rá Harry, mire én megsimogattam a hátát, és a fülébe súgtam: "Nyugiiii" majd adtam az arcára egy puszit.
Bementem a konyhába, hogy folytassam a mosogatást, de a csajok éppen akkor fejezték be.
- Jajj lányok, köszönöm szépen!
- Ugyanmár, nincs mit! - mondták egyszerre. Kivittem a fiúknak egy nagy tál popcorn-t, amilért az előbb bejött Zayn, aztán újra leültünk pletykálni a csajokkal.
- Amy, szeretnék tőled bocsánatot kérni... - szólalt meg Perrie.
- Ugyan, miért? - kérdeztem.
- Zayn viselkedése miatt. Tényleg nem tudom, hogy mi van vele ma...  - mondta.
- Semmi baj. Ezért nem neked kéne bocsánatot kérned. - mondtam mosolyogva.
- De, látom rajtad, hogy rosszul esnek a megjegyzései...
- Nem, csak kellemetlen, mert már kétszer ránk nyitott, amikor mi Harryvel éppen.. Tudod..-mondtam.
- Ne haragudj kérlek, ígérem majd beszélek a fejével. Szerintem még nem fogta fel, hogy Harry már nincs egyedül, és kell neki egy kis magán élet... - mondta Perrie dühösen. Olyan kellemetlenül éreztem magam, amiért Perrie kért bocsánatot... Az asztalra szegeztem a szemem.
- Csajoooooooook - Kiáltott Zayn a nappaliból. - Gyertek ide!! feláltunk az asztaltól, Danielle előre ment, én pedig megállítottam Perrie-t, láttam rajta, hogy bántja ez az egész.
- Perrie, várj!
- Igen? - fordult vissza.
- Gyere ide! - megöleltem. - Nem neked kell emiatt rosszul érezned magad, rendben vagyok, tényleg. bocsánatot sem kell kérned, majd szólok Harrynek, hogy kérjen egy kis "teret" Zayn-től. Nem akarom, hogy Zaynnel miattunk vesszetek össze. - mondtam.
- Oké, igazad van... - mondta.
Kibújtunk az ölelésből, és mosolyogva mentünk vissza a többiekhez.
- Szóval? - kérdeztük egyszerre a csajokkal.....

35. Fejezet

Valami hülye vígjáték ment a TV-ben, amin nagyon sokat röhögtünk, amikor csöngettek.
Épp álltam volna fel, de Harry a kezembe nyomta a macskát, és elindul az ajtó felé.
- Hagyd csak majd én... - mondta.
Hallottam, hogy nyitódik az ajtó.
- Sziasztok!! - ujjongott Harry.
- Szia, csak gondoltuk hazafelé a stúdióból beugrunk hozzátok... - Mondta Zayn.
- Szia Amy! - Mondták egyszerre, amikor beértek a nappaliba. Itt volt a banda összes tagja, Zayn, Louis, Liam, Niall, és persze a csajok is, Perrie és Danielle. Eleanor nem volt itt, amit furcsálltam. Mindenkinek egyenként köszöntem, majd leültünk a nappaliba. Olyan dél körül lehetett, úgyhogy én és a csajok kivonultunk a konyhába, és neki álltunk főzni. Szerencse, hogy már nincsenek szétszórva a rózsaszírmok, és nincsenek mindenhol gyertyák, Harry hívott egy takarító nőt, aki reggel szépen rendet rakott a házban.
- De jó, hogy jobban van a kicsike... - mondta Danielle, kezében fogta a kiscicát, és simogatta.
- Na és mesélj, miért viharzott úgy el tegnap Harry? - kérdezte Perrie. - Zayn hívott tegnap este, hogy stúdió után Liammel és Harryvel kávéznak, ugorjak be én is, de mire oda értem Harry már nem volt ott.
- Ja, hát igazából nem voltam itthon, amikor haza ért, éppen állatmentésben voltunk Daniellel és Vick-el. - Elmeséltük Perrienek a sztorit, aki tátott szájjal hallgatta végig.
- Ez nagyszerű, hősök vagytok! - mondta nevetve.
- Szóval a lényeg - folytattam. - hogy amikor haza értem, kezemben a kiscicával, Harry tele rakta az egész házat gyertyákkal, rózsákkal, és az egész ház tele volt szórva rózsaszirommal. Megetettük a kiscicát, el is aludt, és utána... - elnevettem magam, amire a csajok is egyből felnevettek, tudták, hogy mi következett.
- Szóval csodás estétek volt. - mondta Perrie.
- Igen, olyan kedves volt. - mondtam, miközben a krumplit kavartam. - Pezsgőztünk, epret ettünk, és az a sok rózsa... - mondtam. - Várj csak... Perrie, tudnád kavarni egy picit? Egy perc és itt vagyok.
- Hát persze. - Perrie oda jött, és kavargatta a kaját, amíg én fel rohantam az emeletre, és lehoztam a nagy csokor rózsát, ami oda volt készítve a szobába. Épp jöttem le a lépcsőn, a fejem nem látszott a csokortól, akkora volt.
- Óhaaaa... - szólalt meg Zayn és Liam.
- Hűhaaaaa.. Látom ünnepeltetek tegnap este... - mondta kacéran Louis.
- Pizzát ugye rendeltél mellé? - kérdezte Niall.
Harry oldalba bökte őket, majd felém fordult.
- Hova viszed az kicsim? - kérdezte Harry.
- Csak ki rakom a konyhába. - mondtam mosolyogva, és dobtam neki egy puszit. A konyha felé fordultam, hallottam, hogy a fiúk nagyon sustorognak valamit, de ahogy hátra néztem el is hallgattak, és pókerarcal néztek rám. Amint megint elfordultam, tovább suttogtak, és nevetgéltek. Tovább sétáltam...
- Jujj de gyönyörű!! - mondták egyszerre a lányok, amint beértem a konyhába.
- Igen, nekem is nagyon tetszik! - mondtam, majd leraktam a konyhapultra, olyan helyre, ahol mindenhonnan látni.
Tovább főztünk, amíg főtt a krumpli, a csajok eldöntötték, hogy oldalast süssünk hozzá, mert azt a fiúk is nagyon szeretik.
Bevágtuk a sütőbe, közbe leültünk a pulthoz, és ment a traccsparti. Miközben csak úgy csacsogtuk, rájöttem, mennyire megszerettem ezt a két lányt, pedig csak pár napja ismerem őket, de már is barátnők vagyunk! Perrie mesélt sokat a Zaynnel való kapcsolatáról, hogy sokat veszekednek, de nagyon szereti, és mindig megbocsájt neki. Perrie arról áradozott, hogy Zayn valamelyik este beállított hozzá egy szál gyönyörű vörös rózsával, és kiengesztelés képpen elvitte egy gyönyörű étterembe egy romantikus vacsorára. Danielle azt mesélte, hogy nemrégiben volt a szülinapja, és Liamtől egy gyönyörű karkötőt kapott ajándékba, és egy közös vakációt a Maldív-szigetekre, amire pár hét múlva utaznak el.
- Az gyönyörű hely... - Mondtuk Perrie-vel egyszerre.
- Boldog születésnapot így utólag! - mondtam, majd felálltam megnézni a husit. A petrezselymes krumpli már készen volt, a husi is gyönyörűen megsült, gyorsan megterítettünk, és szóltunk a fiúknak, hogy jöjjenek enni.
- Húúúúúúha, nagyon jó az illata, és csodásan néz ki! - szólalt meg Niall, miközben elfoglalta a helyét.
Az étkező asztal 10 személyes volt, mi a két hosszú oldalára terítettünk, és így egymással szemben ült mindenki.
Az egyik oldalon Danielle, Liam, Zayn és Perrie, a másikon pedig Niall, Louis, Harry és én. A srácok és és Niall szerint isteni lett a kaja, Harry is megdícsért, hogy csodásat főztem. Tényleg finomra sikerült.
Kaja után a többiek ledőltek a kanapéra és beraktak valami vígjátékot, és én neki álltam elmosogatni, Harry pedig besegített. Épp mostam az egyik tányért, amikor Harry átkarolt hátulról, és elkezdte csókolgatni a nyakam.
Megfogtam egy kis habot, és az arcára kentem, majd kibújtam a karjai alól, és elkezdtem csikizni.
- Igen? - kérdezte egy nagy vigyorral az arcán, majd rám kent egy marék habot, és elkezdett kergetni a konyhában. Épp szaladtam volna ki, amikor elkapott, felültetett a pultra, és halálra csikizett.
- Nee, neeeeee, légyszi, hagyd abbaaaaaaaaa!! - mondtam nevetve.
Harry jót nevetett rajtam, majd abba hagyta a csikizést, és édesen megcsókolt. Tiszta habosak voltunk mind a ketten, de nem érdekelt. Harry levette rólam a csurom vizes pólómat, majd a nyakamat csókolgatta, amikor..........

34. Fejezet

- Hát két lehetőség van... - mondta elgondolkodva. - Az egyik az, hogy kiplakátoljuk a környéket. Ha van gazdája, akkor vissza kell adnunk neki. - Ahogy Harry ezt kimondta, nagyon szomorú lettem. - A másik pedig az, hogy.... MEGTARTJUK!! - mondta nevetve, erre nekem is felragyogott az arcom.
- Komolyan??? - kérdeztem ujjongva, és Harry nyakába ugrottam, szegény kiscicát majdnem össze nyomtuk. Gyorsan letettük, majd kézenfogva elindultunk a konyhába reggelit csinálni nekünk és a cicának is. Magunknak Epres Gofrit csináltunk, a cicus pedig meleg tejet kapott.
- Mit szólsz, ha megettük a kaját, lezuhanyzunk, csinálunk egy képet a cicusról, és kiplakátoljuk vele a környéket  - mondta Harry tele szájjal. - Aztán, ha egy hétig nem jelentkezik senki érte, akkor megtartjuk. - mondta mosolyogva.
- Oké. - egyeztem bele. Az ajánlatának az első része miatt egy kicsit szomorú voltam, meg szerettem volna tartani ezt az édes kiscicát. Miután megreggeliztünk, felhívtam Vick-et, hogy a kiscicának már semmi baja, úgyhogy enm kell elvinni állatorvoshoz. Vick kiskutyája is rendben volt, úgyhogy megbeszéltük, hogy valamelyik nap összefutunk, és hívjuk Danielle-t is.
Amíg én telefonáltam, Harry csinált egy édes képet a cicáról, és kinyomtatta 100 példányban. Lerakta az asztalra, felkapott, és felcipelt a fürdőszobába.
Gyorsan lezuhanyoztunk, majd magamra csavartam egy törölközőt, és elindultam Harry szobája felé, ahol a táska volt, amit a csajok hoztak nekem tegnap. Kutattam benne, valami kényelmeset, amikor Harry átölelt hátulról.
- Nagyon szeretlek Amy! - súgta a fülembe.
- Én is nagyon szeretlek - mondtam, majd megfordultam, és megcsókoltam. Felöltöztünk, majd elindultunk körbeplakátolni a környéket.
Szokás szerint megint betámadtak a rajongók. Kedvesek voltak, segítettek kiplakátolni a képeket, egy aláírásért és egy képért cserébe. Hamar megvoltunk, Haza mentünk, és ledőltünk a kanapéra a kiscica mellé.
- Imádom a macskákat... - mondta Harry, miközben az édes kiscicát simogatta.
- Akkor tartsuk meeeeeg. - mondtam, majd édesen csókolgattam Harry-t.- Kérleeeeeeek... - könyörögtem.
- Majd még meglátjuk... - mondta elgondolkodva. - egy kis állat sok felelősséggel jár.
- Tudom... - mondtam, majd oda bujtam hozzá.
Valami hülye vígjáték ment a TV-ben, amin nagyon sokat röhögtünk, amikor csöngettek....

33. Fejezet

Sziasztok! Itt van az új rész, egy KICSIT perverzre sikerült!! :PP Remélem tetszik!! Komizzatooook, és jó olvasást! xx

- Á, tényleg? És nincs kedved megmutatni? - ..... Felkapott, és felcipelt az emeleti fűrdőszobába. Valami eszméletlen volt! Az egész fürdőszoba virágba burkolózott, olyan volt, mintha egy gyertyafényes álomba csöppentem volna. Ezt az álmot az tette teljessé, hogy Vele vagyok itt, azzal, akit teljes szívemmel szeretek.
- Úristen Harry ez csodálatos! - mondtam, majd a nyakába ugrottam. Harry lágyan megcsókolt és levette a felsőmet. Egyre szenvedélyesebben csókolóztunk, és közben csak úgy hullottak a földre a ruhadarabok. Beültünk a kádba, kinyitottuk pezsgőt, és epret is ettünk hozzá. Egymást masszíroztuk, kényeztettük, amikor Harry hirtelen megfogott, kiemelt a kádból, és a hálószoba felé vitt. Gyengéden letett az ágyra, nem érdekelte, hogy csurom vizesek vagyunk. Fölém hajolt, és elkezdte csókolgatni a nyakam, majd vadul a szám, én már úgy úgy éreztem, hogy minden egyes csókjával halálra pörgeti a szívemet.

Harry végigsimította kezét a combom, majd megcsókolta a hasam, és jött följebb. Megragadott és átfordultunk a másik oldalunkra. Csókolgattam a testét, majd újra a száját. Átkarolt, erősen szorított magához, úgy éreztem álmodom. Testünk édes táncot járt, először lassan, majd egyre gyorsabban, szenvedélyesebben, egészen addig, amíg hirtelen megfeszült, és szívünk egyszerre dobbant. Apró puszikkal halmozta el testem minden egyes pontját, majd ajkát lágyan az enyémre tapasztotta.
- Te vagy a legjobb dolog az életemben. Szeretlek Amy. - suttogta édesen  nyakam gödröcskéjébe.
- Én is szeretlek. - mondtam, majd megcsókoltam.
Átkarolt, én hozzá bújtam, és éreztem, hogy elnyom az álom.
Reggel, amikor felébredtem, Harry még mindig aludt, én pedig csak feküdtem ott, mellette, és csak néztem őt, akit nagyon szeretek. Amíg őt néztem, a fejembem végigfutott a tegnap este minden egyes pillanata, és az egész testem belebizsergett. Egyszerűen nem hittem el, hogy nem csak álmodtam az egészet. Harry hirtelen kinyiototta a szemét, és amikor tekintetünk találkozott, elmosolyodott.
- Jóreggelt. - köszöntöttem mosolyogva.
- Jóreggelt életem! - mosolygott, és adott egy puszit.
Még egy pár percig feküdtünk ott egymás mellett, néztük egymást mosolyogva, amikor Harry megszólalt.
- Nem vagy éhes? - kérdezte.
- Hát... Attól függ mire. - mondtam, majd megcsókoltam.
- Tudod hogy értettem. - mondta nevetve.
- Nem, nem tudom... - mondta, majd ismét megcsókoltam. Igazából tényleg nem értettem, hogy most a kajára, vagy "magára" érti, a tegnap este után mindíg is "éhes" leszek, ha rá nézek.
- De, éhes vagyok. Menjünk, együnk. És nézzük meg a kiscicát. - Felkeltünk, én bele bújtam Harry egyik pólójába, és felvettem egy francia bugyit, Harry pedig egy boxert.(:$) Kézen fogva lementünk,
a kiscica a kanapén feküdt, és amint  észre vett, oda szaladt hozzánk. Nagyon örültem neki, már sokkal jobban volt, mint tegnap. Felvettem a kezembe, és Harry felé fordultam.
- Mi legyen vele? - kérdeztem szomorúan.
- Hát két lehetőség van... - mondta elgondolkodva. - Az egyik az, hogy kiplakátoljuk a környéket. Ha van gazdája, akkor vissza kell adnunk neki. - Ahogy Harry ezt kimondta, nagyon szomorú lettem. - A másik pedig az, hogy.... MEGTARTJUK!! - mondta nevetve, erre nekem is felragyogott az arcom.
- Komolyan??? - kérdeztem ujjongva, és Harry nyakába ugrottam.

32. Fejezet

*Harry szemszöge*
Az utolsó szirmokat szórtam, épp a bejárai ajtónál, amikor hirtelen berontott Amy zaklatottan, egy édes kiscicával a kezében.
- Harry! - sírásban tört ki.
- Úristen, mi történt Amy? - kérdeztem tőle, és magamhoz húztam. A kezében lévő kiscica már alig élt...
- Vick kiskutyáját kerestük, meg is találtuk, semmi baja nem lett hála istennek. De ő... - mutatott sírva a kiscicára. - Szegénykét a kutyussal együtt találtuk, és már alig él.. - mondta sírva.
- Ne aggódj, rendbe lesz. - megfogtam a kezét, és behívtam a nappaliba. Odaadtam egy pokrócot a kezébe, ő bele csavarta a kiscicát. Kirohanta a konyhába egy kis tálkába raktam tejet, és megmelegítettem.
A kiscica evett belőle egy kicsit, majd el is aludt.

 - Még meg sem köszöntem... - mondta Amy, majd megsókolt.
- Mit?
- Hát ezt. - mutatott körbe a házba.
- Ja, hát gondoltam bocsánatot kérek a tegnapi miatt, nm akartam siettetni semmit... Ne haragudj kérlek.. - mondtam neki.
- Nem, te ne haragudj! - mondta, majd ismét megcsókolt.
- De a fenti részt még nem is láttad. - mondtam kacéran.
- Á, tényleg? - nevetett. - És nincs kedved megmutatni? - kérdezte sok puszi kíséretében. Válaszképp egy édes csókot nyomtam az ajkára, és éppen fel akartam emelni, amikor megállított. - Várj! - nyomott egy puszit a kiscica fejére, majd újra megcsókolt. Felkaptam, és felvittem az emeleti fűrdőszobába........

*Amy szemszöge*
nagyon zaklatott voltam, Danielle haza vitte Vick-et, majd engem is. Szerencsére Vick kiskutyájának nincsen semmi komoly baja. Megbeszéltük, hogy én hozom haza ezt a kiscicát, vigyázok rá, és majd holnap együtt elvisszük őket az állatorvoshoz.
- Vigyázz magadra! - mondta Danielle a kocsiból, majd bólintottam egyet, és becsuktam az ajtaját. Beléptem a házba, Harry épp akkor szórt a földre egy csomó rózsaszírmot.
- Harry! - sírtam el magam, és hozzá bújtam.
- Úristen, mi történt Amy? - kérdezte és még jobban húzott magához.
- Vick kiskutyáját kerestük, meg is találtuk, semmi baja nem lett hála istennek. De ő...Szegénykét a kutyussal együtt találtuk, és már alig él.. - mondtam zokogva.
- Ne aggódj, rendbe lesz. - megfogta a kezem, és behúzott a nappaliba. Odaadott egy pokrócot, amibe bele csavartam a kiscicát. Kirohanta a konyhába és később egy kis tálka meleg tejjel jött vissza.
A kiscica evett belőle egy kicsit, majd el is aludt.
- Még meg sem köszöntem... - mondta neki bűnbánóan, majd megcsókoltam.
- Mit? - kérdezte Harry.
- Hát ezt. - mutatam körbe a házba.
- Ja, hát gondoltam bocsánatot kérek a tegnapi miatt, nem akartam siettetni semmit... Ne haragudj kérlek.. - kért bocsánatot Harry.
- Nem, te ne haragudj! - mondtam, majd ismét megcsókoltam.
- De a fenti részt még nem is láttad. - mondta kacéran.
- Á, tényleg? És nincs kedved megmutatni? - kérdeztem tőle sok puszi kíséretében. Igazából már nagyon hiányzott, és ki is akartam engesztelni a tegnap este miatt. Válaszképp egy édes csókot nyomott az ajkamra, és fel akart emelni, amikor megállítottam. - Várj! - nyomtam egy apró puszit a kiscica fejére, majd újra hevesen megcsókoltam. Felkapott, és felcipelt az emeleti fűrdőszobába............

Köszönöm az eddigi kommenteket, de kérlek komizzatok többet! Ma négy fejezetet raktam fel nektek, remélem tetszik eddig a történet! :) Jó olvasást, és jó éjszakát.
Mimii xx

31. Fejezet

Nem sokára el is indultunk, egész nap a kutyust kerestük.
- Múzsa.. - kiáltottuk egyszerre. Épp egy régi gyárépületnél sétálgattunk, amikor halk nyüszögést hallottunk. Kiáltoztunk tovább, majd egyre közelebbről, egyre hangosabban hallottuk azt a hangot. Hirtelen megláttuk Múzsát, és oda szaladtunk hozzá. A régi gyárépület kerítése mellett volt egy nagy kődarab, ami alá beszorult a lába. Múzsa mellett feküdt egy kiscica, szegény már alig élt. Ott feküdtek össze gömbölyödve, és az egész szituáció olyan volt, mintha Múzsa meg akarta volna menteni a kiscicát, hogy ne essen rá a nagy kő. Mind a hárman a könnyeinkkel küzködtünk.
- Nem ülhetünk itt tétlenül, ki kell szabadítanunk őket valahogy! - mondta Danielle.
- Danielle, háromra emeljük fel a követ, addig Vick, te szedd ki őket alóla! - ajánlottam fel.
- Oké!
- Mehet? 1-2-3 EMELD! - mondtam, majd nagy megpróbáltuk felemelni. Sikerült, de kis híján le is ejtettük. Vick gyorsan kiszedte őket, és a karjaiba vette. A kiscicát megfogtam én. Szegényke tényleg nagyon gyenge volt...
- Van itt a közelben állatorvos? - kérdeztem zaklatottan.
- Van, de nézd az időt, már biztos nincs nyitva... - mondta Vick.
- A legjobb amit most tehetünk, hogy haza visszük őket. - szólalt meg Danielle.

*Harry szemszöge*
Négyen voltunk ma a stúdióban, Liam, Danielle, Zayn és én. Rosszul éreztem magam a tegnap történtek miatt, remélem Amy megtalálta a rózsát, és nem haragszik rám. Egy kicsit zaklatott voltam, hogy el kellett jönnöm, és nem tudtuk ezt négy szem közt megbeszélni, de ha munka van, akkor munka van, nem szeretném, ha miattam késnénk az új dallal. Épp a szóló hanganyagát énekeltem fel, amikor láttam, hogy Zayn felveszi a telefonomat. Zayn át adta Danielle-nek a telefont, majd Danielle intett nekem egyet, és elment. Vajon ki kereste Danielle-t az én mobilomon??
Már este volt, amikor Liammel és Zaynnel kijöttünk a stúdióból, egy kicsit túlhúzódott a felvétel. Beültünk inni egy kávét, gondoltam felhívom Amy-t. "A hívott szám jelenleg nem kapcsolható." Kicsit már aggódtam, remélem nem azért kapcsolta ki a telefonját, mert mérges rám... Beszélgettünk a srácokkal még egy kicsit, majd én haza vittem Zayn-t, mert az én kocsimmal voltunk. Be akart hívni, de nem mentem, Amyvel akartam lenni, már nagyon hiányzik...
Haza értem, furcsának találtam, hogy sehol nem ég a lámpa, teljes sötétség van az egész házba. - Amy már aludna? - kérdeztem magamtól. - Hiszen még csak fél kilenc van...
Beléptem az ajtón, és felkattintottam a villanyt.
- Amy...? - kérdeztem. - Amy, drágám, itt vagy??? - Körbejártam az egész házat, de Amy-t sehol sem találtam, üzenetet sem hagyott... Furcsának találtam, de gondoltam nem rágódom ezen, inkább meglepem valamivel.
Gyorsan felhívtam a kedvenc virágboltomat, és vagy 100 szál rózsaszín és fehér rózsát rendeltem tőlük. Tele raktam az egész házat gyertyákkal, egy csomó helyre rózsaszirmokat szórtam, például a hálószobába és a fürdőbe.

Az utolsó szirmokat szórtam, épp a bejárai ajtónál, amikor hirtelen berontott Amy zaklatottan, egy édes kiscicával a kezében..........

30. Fejezet

"Szerelmem. Kérlek ne haragudj a tegnap estéért... Nem akartam tolakodni, hülye voltam. Reggel elmentünk Zayn-el a stúdióba, felvenni az én hanganyagomat. Sietek vissza, Szeretlek és Csókollak: Harry."


Mosolyogva olvastam végig, örülök neki, hogy nem haragszik rám. A telefonomhoz rohantam, és hívtam Harry számát.
Nem az a hang szólt bele, mint amit vártam.
- Halló..? - kérdezte egy ismerős hang.
- Szia, Harry-t keresem, nem tudod adni?
- Á, Szia Amy, Zayn vagyok. - mondta vodáman.
- Szia Zayn...
- Most nem tudom adni, éppen az ő hanganyagát veszik fel. - magyarázta Zayn, hallottam a háttérből, hogy Harry épp énekel, és az egész testem bele remegett a hangjába.
- Amy ott vagy még?? - kérdezte Zayn.
- Igen persze, csak hallgattam Harryt. - mondtam mosolyogva.
- Itt van Danielle is Liammel, nem akarsz beszélni vele? - kérdezte Zayn.
- De!! - mondtam mosolyogva.
- Szia Amy! - szólt bele kedvesen Danielle.
- Szia Dani, mi ujság?
- Figyelj, Harrynél vagy még? - kérdezte.
- Igen, persze, miért?
- És rá érsz?
- Persze. - mondtam mosolyogva.
- Figyelj, átugorhatok? Őszintén szólva a srácok nagyon elfoglaltak, és nagyon unatkozok itt, nagy gond lenne, ha át ugranék? És akkor te se lennél egyedül.
- Nem, dehogy is, tök jó ötlet! Mikor jössz? - kérdeztem mosolyogva.
- Máris indulok, egy fél óra-óra kb. - magyarázta Danielle.
- Oké, akkor várlak! - mondtam, majd letettük.
Őszintén, nagyon örültem, hogy Danielle átjön,mert nagyon unatkoztam "itthon"
 egyedül.
Épp hogy meg ettem a reggelimet, amit Harry készített nekem, és neki álltam eltakarítani a a tegnap esti romokat, csöngettek. Daniellel úgy 10 perce beszéltem telefonon, nem lehet, hogy már is ide ért. Ajtót nyitottam, és egy kb. velem egy korú, fiatal lány állt velem szemben könnyes szemekkel.
- Szia! - köszöntöttem.
- Szia! Ne haragudj, hogy zavarlak, de nem láttál erre felé egy pár hónapos palotapincsit? - kérdezte zaklatottan, láttam rajta, hogy nagyon ki van borulva, így hát behívtam. Leültettem, és adtam neki egy csésze kávét.
- Tegnap este amikor haza értem, akkor surranhatott kis a kapun, egész éjjel kerestem, de nem találom sehol! - szegény lányból kitört a sírás. - Olyan kicsi még. Egy hónapja kaptam születésnapomra a szüleimtől, ő mindenem... - zokogott.
- Ne aggódj, meg lesz. - próbáltam nyugtatgatni, mire csöngettek.
Felálltam, kinyitottam az ajtót, Danielle megérkezett. A keze tele volt mindenféle finomsággal, nasik, gyümöcsök, és egy csomó élelmiszer...
- Szia! Gondoltam tarthatnánk valami csajos napot, és meglephetnénk a fiúkat valamivel! - mondta mosolyogva, majd lenyomott nekem két puszit.
Bementünk a konyhába, és mindent lepakoltunk. A nappaliból besétált a konyhába a lány, akit az előb nyugtatgattam.
- Jajj, nem tudtam, hogy nem vagy egyedül... - mondta, majd oda ment a lányhoz. - Szia! Danielle..... - akart volna bemutatkozni. - Mi a baj??? - kérdezte.
A lány neki is elmondott mindent.
- Jaj ne haragudjatok, még be se mutatkoztam! Victoria Grey vagyok, de szólítsatok csak Vick-nek. - mondta mosolyogva. -  itt lakok 3 házzal arrébb.
- Szia, én Amy vagyok. - mutatkoztam be.
- Én pedig Danielle. - mondta mosolyogva. - És ne aggódj, segítünk megkeresni a kiskutyádat! - mondta Danielle komolyan.
Nem sokára el is indultunk, egész nap a kutyust kerestük.
- Múzsa.. - kiáltottuk egyszerre. Épp egy régi gyárépületnél sétálgattunk, amikor halk nyüszögést hallottunk.............

29. Fejezet

Ő egy szál boxerbe, én pedig melltartóba és bugyiba feküdtem rajta, vadul csókolóztunk, amikor hirtelen benyitott a szobába Zayn. Leugrottam Harryről, és magam elé kaptam a pólóját, amit az imént szedtem ve róla.
- Jajj ne haragudjatok... - kapta el a szemét Zayn. - Nem akartam megzavarni semmit..
- Zayn megtanulhatnál kopogni, mielőtt bejössz! - mondta neki idegesen Harry.
- Jójó, ígérem legközelebb kopogok majd. Ne haragudjatok. - mondta, majd kiment.
- Basszus... - ültem vissza az ágyra, Harry mellé.
- Szóval hol is tartottunk? - kérdezte, és elkezdte puszilgatni a karomat..
- Ne Harry ez így már egyáltalán nem romantikus!!! - mondtam, és idegesen álltam fel.
- Oké, oké, értettem. Nincs hozzá kedved... - mondta szomorúan, majd felállt, és odajött hozzám. - Látom fáradt vagy, akkor én most hagylak aludni. - mondta, majd adott egy csókot a homlokomra, és kisétálta szobából.
Belebújtam a pólójába, majd bedőltem az ágyba. Már vagy egy hete folyamatosan együtt "alszunk", zavart, hogy most nem. Hozzá bújtam a takaróhoz, aminek Harry illata volt. Hirtelen egy könnycsepp gördült le az arcomon, nagyon rosszul éreztem magam. Tudtam, hogy most megbántottam. Utána akartam menni, de egyre jobban sírtam, és nem akartam, hogy így lásson. Nem tudom meddig lehettem ébren, szépen lassan álomba sírtam magam.
Reggel arra ébredtem, hogy még mindíg egyedül vagyok.
Harry nem aludt velem. Lesétáltam az emeletről, Őt keresve, és a konyhában ezt találtam:

A kávé és a reggeli mellett volt egy szál vörös rózsa, és egy darab papír, amin ez állt:
"Szerelmem. Kérlek ne haragudj a tegnap estéért... Nem akartam tolakodni, hülye voltam. Reggel elmentünk Zaynel vásárolni, meg a stúdióba, felvenni az én hanganyagomat. Sietek vissza, Szeretlek és Csókollak: Harry."

28. Fejezet

Nagyon élveztem az egészet, egy valami viszont nagyon zavart. Eleanor egész végig a kanapén ült, és a telefonját nyomkodta egy bazi nagy fintorral az arcán.
Látszott rajta, hogy engem nem túlzottan kedvelt meg a mai este során, mint a többiek, sőt, kimondottan utál. Elhatároztam, hogy oda megyek hozzá, és megkérdem tőle, hogy mi a baja velem.
Éppen indultam volna, amikor Harry elkapott hátulról, és elkezdett táncolni. Megfordultam, és átöleltem. Danielle épp valami lassú számot rakott be, szóval mindenki elkezdett lassúzni. Mivel Eleanor a kanapén punnyad, Louis megfogta Niall-t, és elkezdett vele hülyéskedni.
Én oda hajoltam Harryhez, és halkan a fülébe súgtam: "Nem tudom mi a baja velem..."
Harry két egyszerű szót súgott vissza: "Irígy és féltékeny." majd megcsókolt.
A lassú számnak vége volt, a fiúk kidőltek a kanapéra, mi lányok még nyomtuk tovább, Danielle oda jött hozzám beszélgetni.
- Nagyon jól táncolsz! - mondta.
- Köszönöm! De nem is.. - mondtam.
- De, hidd el! Nincs kedved eljönni velem háttértáncosnak valamelyik fellépésre? - kérdezte Danielle. El sem hittem, hogy ezt komolyan gondolja.
- Uramisten, ez most komoly?? - kérdeztem, már majdnem sikítva.
- Halál komolyan mondom. - ahogy kimondta, én szét ölelgettem. El egész este féltékenyen nézett rám. Még beszélgettünk egy kicsit, majd mi is leültünk a többiekhez. Már nagyon késő volt, volt vagy hajnali 3 óra. Jól el telt az idő.
Zayn elaludt a kanapén, úgy, hogy egy plüssmacit ölelt át. Perrie adott neki egy puszit az arcára, majd haza ment.

A többiek is elbúcsúztak, majd amikor mindenkit kikísértünk, Harry neki döntött az ajtónak, és elkezdte vadul csókolni a nyakamat.
- Harry nee.. itt alszik tőlünk 3 méterre a nappaliban Zayn!! - csitítgattam. Válaszképpen felkapott a kezébe, és felcipelt az emeletre. Ledöntött az ágyára, és levette rólam a felsőmet. Levadásztam róla a gatyáját és a pólóját, majd ő is rólam az enyémet. Ő egy szál boxerbe, én pedig melltartóba és bugyiba feküdtem rajta, vadul csókolóztunk, amikor hirtelen benyitott a szobába Zayn..............

 Jó olvasást.
Kommenteljetek többet.
xx

27. Fejezet

- Nem tudom mi a baja veled... - sétált vissza hozzánk Danielle. - De ne is érdekeljen. - mondta mosolyogva.
Még beszélgettünk egy kicsit, aztán csöngettek, és Niall jött szólni, hogy megjött a pizza.
Bementünk a többiekhez, akik a kanapén görnyedtek. Eleanor Louis ölében ült, és igen csúnyán nézett rám, amikor oda mentem Harry-hez (aki mellettük ült a kanapén) és bele ültem az ölébe. A csajok is mentek a fiúkhoz, mindenki ölében ült valaki, kivéve Niall-t. Egy kicsit sajnáltam, de nem láttam rajta, hogy nyomasztotta volna a helyzet, az ölébe vette az egyik doboz Pizzát, és édesen falatozott. Harry nem zavartatta magát, ott, mindenki előtt csókolgatott. Néha a fiúkkal tettek egy-egy elég perverz megjegyzést, amin én és a csajok jót röhögtünk, kivéve Eleanor-t. Amikor a srácok épp nem engem, Daniellet vagy Perriet piszkáltak, hanem épp Eleanort, ő vérig sértve állt fel, és kivonult a teraszra. Értetetlenül néztem Harryre, épp álltam volna fel, hogy El után megyek megkérdezni, hogy mi a baja velem, de Harry visszafogott, és halkan a fülembe súgta: "Inkább most hagyjad." Harry oldalba rúgta Louist, és szúrós szemmel nézett rá, amiből Louis egyből levágta, hogy neki kéne El után mennie, és nem nekem. Louis nagy nehezen felállt, látszott rajta, hogy egy kicsit már elege van Eleanor hisztijeiből, de utána ment a teraszra, és egy kis idő után ketten jöttek vissza. Beszélgettünk, Niall bevágott még két doboz pizzát, egyszerűen nem hittem a szememnek. A srácok elmondták, hogy nála ez a megszokott, igazából nagyon sokat meséltek magukról, amin én jó nagyokat röhögtem. Én is meséltem, nagyon jól megismertük egymást, és nagyon megkedveltem őket. Az este végén közös éneklésbe fogtunk, Danielle táncos, de neki is nagyon jó hangja van. A srácok adtak nekünk csajoknak egy külön koncertet, Harry mindvégig, amikor énekelt, a szemembe nézett, és egy-egyrésznél édesen rámmosolygott, és puszit dobott. Hallottam a hangját, és egyszerűen az egész testem beleremegett.
Az egyik számnál Liam nagyon édes volt, felállt a székéből, odament Daniellehez, és elénekelte neki a szám rá eső részét, majd megcsókolta.

"I've tried playing it cool                "Próbáltam laza maradni,
But when i'm looking at you          De mikor rád nézek,
I can't everbe brave                    Sosem tudok bátor lenni,
Cause you make my heart race."   Mert miattad zakatol a szívem."
(One Direction - One Thing)

A srácoknak elmondtam, hogy nagyon szeretek énekelni és táncolni,és Danielle egyből befogott, hogy táncoljak vele, vagy mutassak be egy koreográfiát, és utána eltáncoljuk együtt. A fiúk és Perrie meg azzal nyaggattat, hogy énkeljek nekik, vagy velük valamit, igazából nem akartam, féltem.
- Nem.. Nincs is olyan jó hangom... - mondtam szégyenlősen.
- Ugyan már, ne kéresd magad!! - mondta gúnyosan Eleanor, mire Louis csúnyán oldalba bökte.
- Hát jó, oké. - mostmár csak azért is bele mentem! - Mit énekeljek? - kérdeztem mosolyogva.
- Az "i love food"-ot. - Mondta Niall tele szájjal, mire mindenki felnevetett.
- Hát az egyik számunkat, és akkor mi is éneklünk veled..!  - mondta Zayn mosolyogva.
- More than this? - kérdezte Harry. Tudja, hogy az az egyik kedvenc számom tőlük, még csengőhangnak is kiraktam, és ő emlékezett erre. Rámosolyogtam, majd bólintottam egyet.
Zayn elkezdte a gitár szólót, és Liam kezdte a dalt. Én Harry fülébe súgtam, hogy az ő részét ketten énekeljük, és Niall részét is én énekeltem, mert ő éppen kajált.
Mindenkinek leesett az álla.
- Váooooooooooo. - mondta Niall tele szájjal.
- Nagyon jó hangod van! - Mondta Perrie és Danielle egyszerre.
- Na ja... - mondta Eleanor. Őszintén nem tudom mi baja van velem. Már a sírás kerülgetett, amit Harry észrevett, és megsimogatta a hátam.
- Nagyon tehetséges vagy drágám. - mondta édesen, majd megcsókolt.
 - Na, elég az enyelgésből, most pedig .... - állt a HiFi mellett Danielle, és épp egy CD-t csúsztatott be. - TÁNC!! - indította be a lejátszót, Jennifer Lopez - On The Floor.
Danielle valami eszméletlenül nyomta, nagyon jó táncos! A többiek felrángattak minket a kanapéról, és mindenki a nappali közepén táncolt.
A srácok valahogy így:

Nekünk lányoknak pedig Danielle bemutatott egy rövid koreográfiát erre a számra, ami így nézett ki:

Nagyon élveztem az egészet, egy valami viszont nagyon zavart. Eleanor egész végig a kanapén ült, és a telefonját nyomkodta egy bazi nagy fintorral az arcán.

26. Fejezet

- Ti csak érezzétek otthon magatokat! - kiáltotta Harry.Amikor felértünk Harryvel hangos nevetésben törtünk ki. Kinyitottam a táskát, amit a lányok hoztak, és tele volt jó cuccokkal. Két három nadrág, két farmer és egy rövidnaci, három felső, két cipő, egy gyönyörű magassarkú, és egy converse csuka, alsóneműk, és egy fürdő ruha is volt benne.
- Hűha... - szólaltam meg, mire Harry elnevette magát.
Felöltöztünk mindketten, én a rövidgatyót, meg egy fölsőt vettem fel, Harry mer egy melegítőnacit és egy fehér pólót. Kézen fogva lesétáltunk a többiekhez. Mindenki mosolygott, amikor ránk nézett, kivétel az egyik lány, Louis barátnője, Eleanor. Már amikor megjöttek is furcsa képet vágott, de nem törődtem vele, ugyanúgy rámosolyogtam mint a többiekre, majd leültünk Harryvel mi is közéjük. Valami hülye filmet raktak be, amin a srácok nagyot nevettek, mi 4-en csajok arrébb vonultunk, ki a teraszra, a lányok hoztak finom csokis epret, beszélgettünk.
- És hogy ismerkedtetek meg? - kérdezte kedvesen Perrie.
- Igazából, ez nevetségesen fog hangzani, de egy repülőn egymásba "botlottunk" - mondtam nevetve, mire a lányok is felnevettek, kivéveEleanort.
- Ezt nem értem... - mondta gúnyosan.
- Épp a táskámban kutattam, amikor Harry belém jött oldalról. - magyaráztam.
- Hát ez nem valami romantikus... - gúnyolódott El, mire Danielle megbökte oldalról, és szúrósan nézett rá. Aztán rám nézett, és rámmosolygott.
- Utána? - érdeklődött tovább Perrie.
- Még egyszer találkoztunk a reptéren, elkérte a számom, és haza hozott. Aztán randiztunk egyszer-kétszer, és a többit már tudjátok... - mondtam mosolyogva. Nagyon megkedveltem őket, kivéve Eleanort. Valamiért nagyon zavart a jelenléte. El csúnyán nézett rám, és elhívta Daniellet beszélgetni, a terasz másik oldalára, miközben fecsegett neki, folyton rám nézett, és fintorokat vágott.
- Ne is törődj vele.  - Tette a vállamra a kezét Perrie.
- Igazából nem tudom, hogy miért nem kedvel... - mondtam.
- Ő mindenkivel ilyen... - mondta Perrie, majd vágott egy fintort. - De Louis szereti, így hát mi is elfogadjuk.- mondta aranyosan.
- Na és mesélj, ti hogy Találkoztatok Zaynel?? - kérdeztem izgatottan. Oda néztem a lányokhoz, és láttam Daniellen, hogy nem nagyon van ínyére ez a pletykálkodás, inkább beszélgetne velünk. Dani hátra nézett, és találkozott a tekintetünk.
- Na jó, ha nem érdekel, amit mondok, akkor menj vissza ozzájuk!! - Állt fel mérgesen El, és beviharzott a házba. Mind a hárman érthetetlenül néztünk.
- Nem tudom mi a baja veled... - sétált vissza hozzánk Danielle. - De ne is érdekeljen. - mondta mosolyogva.
Még beszélgettünk egy kicsit, aztán csöngettek, és Niall jött szólni, hogy megjött a pizza.........

25. Fejezet

- .... nincs kedved lezuhanyozni? - kérdezte kacéran. Válaszképpen egy lágy, de szenvedélyes csókot leheltem az ajkaira, mire ő a fürdőszoba felé kezdett el húzni.Még gyorsan felhívta a "csajokat", hogy hozzanak nekem ruhát.
Harry a zuhany alatt elkezdte vadul csókolni a nyakam, azután...... ahogy mondta tényleg ki volt éhezve.(:D)
- Szeretlek. - mondta, olyan édesen csengő hangon, amibe az egész testem beleremegett.

Kiszálttunk a zuhany alól, magamra csavartam egy törölközőt, gyorsan elkaptam Harry-ét, és el kezdtem szaladni. Ott kergetőztünk az emeleten, én egy törölközőbe, Harry pedig pucéran rohant utánam.
- Amyyy add visszaaaaaaaaa!!! - kiáltotta.
- Nem nem. - mondtam nevetve, és szaladtam tovább, le az emeletről. - Nem adom !! - nevettem tovább, és pörgettem előtte a törölközőjét.
- Öhm. Sziasztok. - szólt egy ismeretlen. A hang irányába néztem, négy fiúval, és három lánnyal találtam szembe magam. - Megzavartunk valamit? - kérdezte a srác nevetve, mire a többiek is felkuncogtak.
Ránéztem Harryre, aki  épp a függönyt kapta maga elé, és szakadt a röhögéstől.
Elnevettem magam, és oda dobtam neki a törölközőjét. Maga köré csavarta, majd oda sétált hozzám, és átkarolt hátulról.
- Srácok, ő itt Amy. A barátnőm. - mutatott be Harry.
- Sziasztok. - mondtam zavartan...
- Amy ő itt Louis - mutatott az ismeretlen fiú felé, akiről már sokat hallottam.- és Eleanor. Ő Liam, és Danielle, Ő Niall, Ő pedig Zayn és Perrie.
- Sziasztok! - mondták mind egyszerre.
- Öhm.. ha megbocsájtotok, és most megyek és felöltözök...
- Azt hiszem én is veled tartok.
- Várj, itt van pár ruha, amit hoztunk. - mondta kedvesen az egyik lány, Danielle azthiszem.
- Köszönöm! - vettem el a kezéből a táskát, és az emelet felé húztam Harryt.
- Ti csak érezzétek otthon magatokat! - kiáltotta Harry.

24. Fejezet

Majd kipukkadtunk, amikor elindultunk a kocsi felé. Szerencsére most nem volt annyi fotós, mint amikor jöttünk.
Beültünk a kocsiba, és hazafelé vettük az irányt. Harry többször rám mosolygott az úton, egyszerűen imádni való volt. Megérkeztünk, én kinéztem az ablakon, és furcsamód nem a mi házunk előtt álltunk meg. Harry háza előtt parkoltunk, ahol az első randink volt.  Rám törtek az emlékek, ránéztem Harryre, és mosolyogtam. Vissza mosolygott, majd ki szállt a kocsiból, és kinyitotta nekem az ajtót, és adott egy csókot a számra.  Kézen fogva besétáltunk a kapun, amint be értünk a házba, megcsörrent Harry telefonja. Csörgött már egy jó párszor, de mindig azt mondta, hogy nem fontos, és nem vette fel.
- Haló- vette fel Harry. - Igen, tudom, és ne haragudj, csak volt egy kis dolgom... - magyarázta, majd rám mosolygott. - Figyelj, én most értem haza, ha akartok, gyertek át! Úgy is be akarok mutatni valakit. - mondta a telefonba, majd adott egy puszit a számra. - Jó! Oké! Tökéletes! Akkor Szia. - majd letette.
- Ki volt az? - kiváncsiskodtam.
- Csak Louis, a legjobb barátom. Tudod, a bandából. Figyelj Amy, én ma is veled szeretnék lenni! - mondta szenvedélyesen. - Nem alszol ma itt nálam? Kérleeeeeeeek... - kérlelt bociszemekkel Harry, majd megcsókolt. Ez amolyan győzedelmes csók volt, hiszen Harry tudta, hogy úgyis bele megyek.
- Jólvan. - mondtam. - De nincs itt tiszta ruhám...- mondtam.
- Az nem gond, majd a csajok hoznak neked! - mondta. - De felőlem ruha nélkül is lehetsz... - mondta, majd édesen puszilgatta a nyakamat.
- Csajok ? - kérdeztem rá.
- Jaaaaaa, de hülye vagyok, nem is mondtam még! Most beszéltem meg Louissal, hogy ma este átjön a fiúkkal, és bemutatlak nekik. Gondolom hozzák a lányokat is. Tudod, Eleanor, Danielle, Perrie... - magyarázta Harry. Ami azt illeti, már sokat mesélt róluk, ők a fiúk barátnői. Végre megismerhetem őket.
- Ja. - mosolyogtam. - és mikor jönnek? - kérdeztem.
- ööö... - ránézett az órájára. - Úgy 15 perc múlva. - mondta. - Addigis nincs kedved lezuhanyozni? - kérdezte kacéran. Válaszképpen egy lágy, de szenvedélyes csókot leheltem az ajkaira, mire ő a fürdőszoba felé kezdett el húzni.

23. Fejezet

Beültünk a kocsiba, és elindultunk a pláza felé. Hamar oda értünk, Harry kinyitotta nekem az ajtót, adott a számra egy puszit, megfogta a kezem, és elindultunk a pláza bejárata felé.  Még oda sem értünk, de már egy csapat fotós, és jó pár rajongó letámadott.  Csak úgy kattintgattak, mi meg majd bele vakultunk.
- Harryyy, Harry, kérlek, csak egy kérdés!!! - mondta az egyik riporter. - Ti együtt vagytok???? - kérdezte nyálcsorgatva.
- Igen, igen, együtt vagyunk, a neve Amy, és szeretem. Nincs több mondani valóm... - mondta, majd a rajongóihoz fordult. A riporterek szerencsére megkapták amit akartak, vagy 10 kamerával vették fel egyszerre, amit Harry rólunk mondott, majd elmentek. A fotósok továbbra is ott nyüzsögtek körülöttünk, Harrynek igaza volt, ezek tényleg mindenhol ott vannak...
A rajongók csak visítoztak, és Harry-vel sorba csinálták a képeket. Jó pár rajongó megkért engem is, hogy álljak be velük fotózkodni, nem csak Harryvel, külön is. Nagyon élveztem, és nagyon kedvesek voltak mind. Harry végig fogta a kezem, nem engedte el, majd amikor már minden rajongónak válaszoltunk, és képet csináltunk vele, bementünk a plázába. A fotósok oda is követtek volna, ha a pláza bejáratánál lévő három biztonsági őr nem állítja meg őket.
- Húúú... - mondtam sóhajtva.
- Igen... ne haragudj ezért a nagy nyüzsgésért. - mondta bűnbánóan.
- Semmi baj. - mondtam mosolyogva. - Igazság szerint nagyon élveztem! - tettem hozzá.
- Azt láttam - mondta Harry nevetve, majd adott egy csókot a számra. Oda sétáltunk a Starbuckshoz, Maddy már ott ült az egyik asztalnál, és mosolygott, amikor meglátott minket.
- Sziasztok! - mondta, majd lenyomott mindkettőnknek két-két puszit.
- Szia! - mondtuk egyszerre.

Sokat beszélgettünk, nevettünk.. Éppen kávéztunk, amikor két lány jött oda az asztalunkhoz.
- Sziasztok!- mondták egyszerre izgatottan.
- Heló. - mondtuk hárman.
- Miben segíthetünk? - kérdezte udvariasan Harry.
- Hát, csak egy képet, és egy aláírást szeretnénk kérni, ha nem gond... - mondta az egyik lány szégyenlősen.
- Nem, dehogy. - állt fel Harry.
- Amy, csinálsz velem te is egy képet? - kérdezte a másik lány nagy mosollyal az arcán. Nagyon meglepődtem, hogy tudja a nevem, váratlanul ért.
- Persze! - mondtam mosolyogva.
A lányok megkérdezték, hogy Maddy kicsoda, majd vele is csináltak pár képet. Láttam Maddyn, hogy nagyon élvezte. Kérdezgettek még pár dolgot, hogy mióta vagyunk együtt, meg hogy hol ismerkedtünk meg, de amint megkapták a választ elmentek, nem is zavartak tovább. Alig 20 méterre tőlünk elkezdtek sikoltozni, amikor visszanézték a képeket, mi ezen jót nevettünk.
- Na, nekem mennem kell... - mondta Maddy egy 20 perc múlva.
- Már is? - kérdeztem. - Gondoltam benézhettünk volna itt egy-két boltba, venni egy két jó cuccot, mint régen... - mondtam szomorúan.
- Én is gondoltam erre, de még sok dolgom van otthon, nem tehetnénk át valamelyik napra? - kérdezte mosolyogva.
- De, persze... üdvözlöm anyudékat. - mondtam, majd adtam neki két puszit, és eg ölelést. Harry is elköszönt, és Maddy elment.
- Na és most? - kérdeztem.
- Nem tudom te hogy vagy vele, de én nagyon megéheztem.... - mondta kacéran, és megcsókolta a nyakam.
- Harryyy... nyilvános helyen vagyunk. - mondtam nevetve.
- Igazad van. - mondta mosolyogva... - de ami azt illeti tényleg éhes vagyok! - mondta nevetve.
- Mc Donald's? Olyan régen ettem már ott ....- tettem hozzá.
- Benne vagyok!
Elmentünk a Pláza Mekijébe, és felfaltuk az egész készletet.

 
Mediterrán Burger, Mexikói Csirke Burger, Big Mac, Extra sültkrumpli, Sajtburgerek, Shakek, mindent ettünk-ittunk, amit el lehet képzelni.
Majd kipukkadtunk, amikor elindultunk a kocsi felé. Szerencsére most nem volt annyi fotós, mint amikor jöttünk.
Beültünk a kocsiba, és hazafelé vettük az irányt.....

22. Fejezet

Épp a fürdő felé indultam volna, amikor Harry elkapott, és átölelt hátulról.
- Nem mehetek veled? - suttogta a fülembe olyan lágy hangon, aminek semmilyen lány nem tudna ellenállni.
Megfogtam a kezét, és a fürdő felé kezdtem el húzni.

Amíg én a törölközőket vettem elő, Harry tele engedte a kádat forró vízzel, és habbal, aminek a tetejére rózsaszirmokat szórt. Gyönyörűen nézett ki. Beleültünk mind a ketten, és édesen elpancsoltunk. Sokat nevettünk, és Harry rengetegszer csókolt meg. Ez az egész olyan, mintha már vagy ezer éve együtt lennénk. Szeretem. Tényleg úgy érzem, hogy ő az igazi, pedig még csak egy hete vagyunk együtt... De ebben az egy hétben ő több mosolyt csalt az arcomra, mint Edward tette majdnem egy év alatt. Ránéztem az órára, és már fél egy volt.  Kinyúltam a telefonért, és felhívtam Maddyt.

- Halló... - szólt bele Maddy.

- Szia Madd, Am vagyok... - mondtam

- Á, szia!!

- Szóval ma mikor, és hol találkozzunk? - kérdeztem.

- Hát, olyan kettő körül a plázában Starbucks? - kérdezte.

- Nekem tökéletes. - mondtam mosolyogva. - Figyelj Madd, jöhet velem Harry is? - kérdeztem, és nyomtam Harry szájára egy csókot. Maddy még meg sem szólalt, de már tudtam a választ.

- Vicceeeelsz??? - sikított a telefonba Madd. - Úristen még mindíííg nem fogtam fel, hogy tii... - mondta boldogan. - Szóval arra akarok kilyukadni, hogy jöhet, perszeeeeee. - mondta Madd olyan hangosan, hogy Harry is hallotta, és egyszerre felnevettünk. - Ez Harryyy??? - kérdezte Maddy. - Úristeeen, Ott van veled? Mázlistaa... - mondta Maddy nevetve.

- Igen, itt van. És most ne sikíts kérlek. Puszil. - mondtam nevetv, mire Maddy is felnevetett a telefonba. - Szóval akkor Kettőkor a plázában! Na szia! - mondtam, és letettem. Harryre néztem, aki engem bámult mosolyogva.

- Miaz? - kérdeztem.

- Semmi... - mondta mosolyogva, és tovább nézett.

- Naaa, mondjad! - parancsoltam rá.

- Csak egyszerűen... hogy is mondjam... Szívdöglesztő vagy, amikor nevetsz. - mondta mosolyogva. Ebbe én teljesen belepirultam. Elképesztő, hogy még mindig zavarba tud hozni pár szavával... Harry közelebb hajolt, és megcsókolt. A csókcsatát most kivételesen én hagytam abba. Kiszálltam a kádból, és magamra csavartam egy törölközőt.  Harry még pancsolt egy ideig, én addig átmentem a szobámba felöltözni. Épp a gardróbomban kutattam, amikor Harry átkarolt hátulról, és a nyakamat kezdte el csókolgatni. A ruhák, amik a kezemben voltak, csak úgy potyogtak le a padlóra. Megfordultam, és megcsókoltam. Harry egyre vadabbul csókolt, szedte volna le rólam a törölközőt, amikor megállítottam.

- Most nincs idő erre... - mondtam, mire Harry édes bociszemekkel nézett rám. - Menj, öltözz fel, indulnunk kell. - mondtam neki nevetve, és adtam egy puszit a szájára. Felszedtem a földről a ruháimat, és a szekrényem felé fordultam. Mivel Starbucks, valami kényelmes, sportos viseletre gondoltam. 

Felvettem ezt, hozzá egy szürke sálat, és egy sapit. Harry pedig ezt vette fel, egy olyan sapkával, mint ami rajtam volt.

Beültünk a kocsiba, és elindultunk a pláza felé..............

Sziasztok!

 
A 2 új rész fennt van, remélem tetszik!! :)
Komizzatok többet, és jó olvasást!
Holnap jön a kövi 2 fejezet!
xx

21. Fejezet

- Szeretlek. - mondta édes hangon, és mélyen a szemembe nézett. Éppen szólaltam volna meg, amikor ő az egyik ujját az ajkamra tette. - Tudom, hogy korai még ezt mondanom... de én tényleg így érzek, és ezt nem fogom titkolni. - mondta komolyan majd adott egy lágy csókot a számra. Én csak bámultam a gyönyörű csokrot a kezemben, és legördült egy könnycsepp az arcomon. Harry ijedten nézett rám, majd én biztatásképpen rámosolyogtam, és megöleltem.
- Köszönöm. - mondtam, majd a szemébe néztem. Ő el kezdte letörölgetni a könnycseppeket. - Én is szeretlek. - mondtam, majd megcsókoltam. Mint mindig, amikor vele vagyok, majd ki csattantam a boldogságtól. Megint megszűnt a világ, csak ő, és én, és egy szó: "Szeretlek!" Igaz, hogy üzenetben már írtuk valamelyik nap, de így, hogy a szájából is hallottam, sokkal meghatóbb érzés. Teljesen beleszerettem, és boldogsággal tölt el, hogy ő is így érez. Most, hogy ajkunk édes táncot jár, érzem, hogy valami összeköt. Valami megfoghatatlan, olyan mint a szél. Érezni érzed, de tapintani, megfogni nem tudod. Egy láthatatlan kötél csavar össze minket, és én ezt a kötelet soha, de soha nem akarom elszakítani.
Gondolatmenetemet Harry szakította félbe azzal, hogy édes ajka a számról a nyakamra vándorolt. Lágyan csókolgatta a nyakamat, majd újra a számat. Ajka többször tette meg ezt a rövidke kis utat. Hirtelen felkapott a kezébe, és a hálószoba felé kezdett el vinni. Úton a szoba felé végig csókolt, éreztem, hogy ha nem lennék a karjaiban, most ebben a pillanatban elájulnék. Lágyan letett az ágyra, majd fölém hajolt, és édesen csókolgatta a nyakam. Ügyesen levadászta rólam a pizsamámat, és én is róla azt az egyszál kis boxert, amiben volt. Ajka az enyémet kereste, majd valahányszor, amikor megtalálta, szenvedélyesen csókolta. Már nem volt köztünk sem ruha, sem levegő. Kis idő után testünk megfeszült, majd mindkettőnk torkából egyszerre tört fel egy halk nyögés. Harry egy édes csókot lehelt az ajkamra, majd átkarolt, és a mellére húzott. Megcsókolt, olyan szenvedéllyel, hogy mindenem belebizsergett.
- Szeretlek Amy. - mondta lágyan.
- Én is szeretlek.
Lágyan simogatott, és egy hajtincsemmel babrált, amikor éreztem, hogy újra elnyom az álom.
Kis idővel később arra ébredtem, hogy Harry néz, és még mindig a hajamat cirógatja.
- Mennyit aludtam? - kérdeztem tőle.
- Úgy egy órát. - mondta mosolyogva.
- Le kéne zuhanyoznom. - mondtam, majd adtam egy puszit a szájára.
Ránéztem az órára, és már fél 12 volt. Maddyvel tegnap megbeszéltük, hogy együtt ebédelünk olyan 1-2 fele.
- Ma Maddyvel ebédelek. Nincs kedved jönni? - kérdeztem édesen.
- Ami azt illeti, van  kedvem. - Mondta, majd egy puszit nyomott az arcomra.
Semmi kedvem nem volt kikelni az ágyból, az egész napot Harryvel akartam tölteni kettesben. De megígértem Maddynek, hogy találkozunk. Felkeltem, hogy rendbe szedjem magam, fel kaptam egy köntöst, ugyanis teljesen meztelen voltam. Épp a fürdő felé indultam volna, amikor Harry elkapott, és átölelt hátulról.
- Nem mehetek veled? - suttogta a fülembe olyan lágy hangon, aminek semmilyen lány nem tudna ellenállni.
Megfogtam a kezét, és a fürdő felé kezdtem el húzni.....

20. Fejezet

- Amy, ne sírj, kérlek...! Ezek nem is igazi fanok! Az igazi rajongók örülnek annak, ha boldog vagyok, és nem utálkoznak. Ezek nem tudják elfogadni, hogy nekem csak te kellesz... - mondta édes hangon, elsimított egy hajtincset az arcomról, majd megcsókolt. Hirtelen megszűnt minden, csak ő és én voltunk a világon. Már nem sírtam, Harry ismét pár szavával megnyugtatott... "csak te kellesz" Zengett ez a három szó a fülemben. Harry egyre szenvedélyesebben csókolt, majd levette rólam a pólómat, és az ágy felé kezdett el húzni. Egész más történt, mint amire számítottam.

- Párnacsataaaaaaaaaaaa - kiáltotta, majd rávágott az ágyra, és elkezdett püfölni egy párnával.
Hangos nevetésben törtünk ki mind a ketten, Harry hirtelen lefogott, és rám ült. Adott egy puszit, majd megint fejbevágott a párnával. Még egy puszi még egy párna.
-Addig csinálom ezt, nem látlak megint őszintén mosolyogni. - mondta, majd megint fejbe csapott a párnával. Két lábával olyan erősen fogott, hogy mozdulni nem bírtam.
- Jójóóóó... nem sírok többeeet - mondtam nevetve. - csak engedj már eeel.. - Végre leszállt rólam, majd ledőlt mellém az ágyra. Felültem, körül néztem a szobába, az alap szőnyeget nem lehetett látni, mer teljesen beborította a toll. Mindenhol, még a levegőben is szálltak a pihék.
- Ezt holnap segítesz kitakarítani. - mondtam viccesen, mire Harry elnevette magát és én rávágtam egyet a párnával. Harry hirtelen megragadott, elvette a párnát a kezemből, és elhajította a szoba másik oldalára. Magára húzott, én oda bújtam hozzá, és éreztem, hogy elnyom az álom....
Reggel arra keltem, hogy Harry nincs mellettem. Lementem a konyhába körülnézni. Harry ott állt a konyhapult mellett egy szál fekete boxerban, vizes hajjal, és éppen reggelit készített. Ebben a pillanatban ráébredtem, hogy teljesen beleszerettem.
-óóóó a franc... - morogta Harry, mire én el kezdtem kuncogni mögötte, és átkaroltam hátulról. - Na látod, én sem vagyok valami jó szakács... - mondta nevetve, majd adott egy puszit az arcomra. - Ezt neked akartam felvinni, de látom már felkeltél, úgyhogy reggelizhetnénk együtt. - mondta mosolyogva.
- Benne vagyok. - mondtam, majd leültem az asztalhoz, és követeltem a reggelimet.
- Mondjárt adom. - mondta nevetve Harry.
Két kis tányérra kirakta a hagymás-szalonnás tojásrántottát, és elém rakta az egyiket. Nem tudom miért mondta, hogy nem valami jó szakács, ez a kaja nagyon jól nézett ki!! És amilyen jól nézett ki olyan finom is volt. Reggeli közben nem beszélgettünk, inkább csak egymást bámultuk mosolyogva.
- Mmm köszönöm. Nagyon fincsi volt. - álltam fel az asztaltól, majd megöleltem és nyomtam egy puszit az szájára. Csöngettek, éppen indultam volna, de Harry megállított.
- Majd én megyek, maradj csak. - mondta majd elindult az ajtó felé. Elkezdtem mosogatni, hallottam, hogy beszél valakivel, biztos csak a postás hozta a leveleket.
- Ki az? - kiabáltam.
- Senki. Mondta viccelődve, és átkarolt hátulról. Nagyon édes virág illatot éreztem, megfordultam, hogy megnézzem milyen leveleket hozott a postás, erre Harry elém tartott egy gyönyörű csokrot.

- Ez gyönyörű. - mondtam, majd elakadt a szavam. Harry felemelt a derekamnál fogva, és felültetett a konyhapultra.
- Szeretlek. - mondta édes hangon, és mélyen a szemembe nézett. Éppen szólaltam volna meg, amikor ő az egyik ujját az ajkamra tette. - Tudom, hogy korai még ezt mondanom... de én tényleg így érzek, és ezt nem fogom titkolni. - mondta komolyan majd adott egy lágy csókot a számra.

U.I.: http://1dlowee.blogspot.hu/ -------------------> Nézzetek be ide! xx

Ne haragudjatok, hogy nem írtam a fejezeteket, de nem voltam gépközelbe.. Ma este, vagy holnap ki rakom az újakat!! xx

19. Fejezet

Sokat beszélgettünk, már vagy fél 11 volt, mire felkeltem Harry öléből, és elindultam fürdeni. Megbeszéltük, hogy ma este is itt alszik. A pizsimet a szobámban hagytam, szóval magamra csavartam egy törölközőt, kinyitottam a fürdő ajtót, hogy indulok a pizsimért, de hirtelen Harry állt előttem, a kezében a pizsimmel.- Ezt csak utánad akartam vinni. - mondta kacéran, majd adott a számra egy csókot.
- Köszönöm. - kivettem a kezéből a pizsimet, Ő csak állt ott, mint egy gyönyörű szobor, arcán az édes mosollyal, amit imádok. Az ajtóból még vissza néztem rá, majd becsuktam magam mögött. Lezuhanyoztam, rendbe szedtem magam, majd a szobám felé indultam. Hirtelen Harry jött velem szemben, egy szál fekete boxerban, megsimította az oldalam, majd tovább ment a fürdő felé. Elhatároztam, hogy felnézek facebookra, és twitterre. Majd elaléltam, amikor megláttam, az egész üzenőfal tele van a képeimmel, olyan képekkel, amin Harryvel csókolózunk nála a kertben, amin kézenfogva sétálunk a reptéren, és amit a házunk előtt állunk... Több ezren jelöltek ismerősnek, nagyon sok üzenetet kaptam, és 2,5 millió követőm volt twitteren. Youtube-s videók, minden amit el lehet képzelni. Sokan írtak rosszakaró kommenteket arról, hogy Harry hova tette a szemét, amikor rám nézett, üzenetbe küldtek "I hate Amy Stewart"-os utálkozó oldalnak a linkjeit, de ezek ellenére nagyon sok olyan komment és oldal volt, ami boldogsággal töltött el. Sokan írták, hogy szépek vagyunk együtt, és hogy sok boldogságot. Nem hiszem el, hogy az internet így ki forgatja mások magán életét. Hirtelen azon kaptam magam, hogy patakokban folyik a könny az arcomon. Harry éppen akkor lépett be a szobába, eldobta a cuccokat, ami a kezében volt, és rémülten nézett rám. Felálltam a Laptop elől, és megöleltem.
- Fennt voltál a neten, igaz? - kérdezte.
- Igen. - mondtam zokogva.
- Amy, ne sírj, kérlek...! Ezek nem is igazi fanok! Az igazi rajongók örülnek annak, ha boldog vagyok, és nem utálkoznak. Ezek nem tudják elfogadni, hogy nekem csak te kellesz... - mondta édes hangon, elsimított egy hajtincset az arcomról, majd megcsókolt. Hirtelen megszűnt minden, csak ő és én voltunk a világon. Már nem sírtam, Harry ismét pár szavával megnyugtatott... "csak te kellesz" Zengett ez a három szó a fülemben. Harry egyre szenvedélyesebben csókolt, majd levette rólam a pólómat, és az ágy felé kezdett el húzni.......

18. Fejezet

Kikísértem Maddyt, majd becsuktam az ajtót. Megfordultam, és Harry ott állt mögöttem, csillogó szemekkel, és átkarolta a derekam.
- Olyan gyönyörű vagy - mondta, majd neki döntött az ajtónak, és megcsókolt. Percekig csókolóztunk, éppen tépte volna le rólam a pólót, amikor megáttítottam.
- Ne haragudj Harry, de nekem ez túl gyors. - mondtam, majd mélyen a szemébe néztem. - Tegnap óta járunk, kicsit korai még ez, nem ?
- De, igazad van, ne haragudj.. Egy kicsit elragadtattam magam... - mondta, majd elhúzódott. Én utána nyúltam, vissza húztam, majd megöleltem. Bújtam hozzá, ahogy csak bírtam. Hirtelen valami nagyon büdös, füstös szagot éreztem.
- Basszuuuuus... - rohantam be a konyhába. Kivadásztam a sütőből az oldalast, amit akkor raktam be, amikor Maddy elment. Úgy látszik Harryvel elég gyorsan telnek a percek. :P
- Mi a baj? - rohant be utánam.
- Odakozmált a vacsink. - mondtam gúnyosan, mire Harry odajött, hátulról átölelt, és nagy nevetésben tört ki.
- Szerintem tökéletes! - mondta nevetve.
- Nem vicceees, porrá égett... Most megláttad, milyen pancser szakács vagyok...- mondtam szomorúan. Harry letette a tálcát, felültetett a pultra, adott egy puszit a számra, majd elő vett két tányért.
- Mit művelsz?? - kérdeztem. - Te azt meg akarod enniiiiii??? - állítottam volna le, hogy bele ne harapjon, de már késő volt. Harry át szaladt a konyha túl oldalára, nehogy ki vegyem a kezéből a kaját. Ízlelgette, én azt vártam, hogy mikor köpi már ki, azzal a szöveggel, hogy "ez borzalmas!" De a válasza eléggé meglepett!
- Nem tudom mi a bajod ezzel, nagyon finom! - mondta, majd szedett még sült krumplit, és husit magának. Nagy nevetésben törtem ki, mire Harry tele szájjal, kérdően nézett rám.
- Semmi, csak azt vártam, hogy kiköpöd. - magyaráztam nevetve. Együtt nevettünk, majd neki álltam én is enni. Harry nem hazudott, tényleg finom lett, bár lehetett volna jobb is. Megvacsiztunk, azután Harryval közösen elpakoltuk azokat a dolgokat, amiket Maddyvel kipakoltunk. Sokat beszélgettünk, már vagy fél 11 volt, mire felkeltem Harry öléből, és elindultam fürdeni. Megbeszéltük, hogy ma este is itt alszik..........

17.Fejezet

Kitaláltuk, hogy valami romantikus filmet akarunk nézni, így hát beraktuk a "Felhők fölött 3 méterrel"-t.
Már a film közepén jártunk, amikor valaki bejött a bejárati ajtón.
- Amyyy... - szól az ismerős hang. Egyből fölpattantam a kanapéról, és az ajtó felé rohantam. Harry volt az, ki más?! Erre vártam egész nap, persze jó volt nagyon Maddy-vel, de nagyon hiányzott Harry! A nyakába ugrottam, ő elkapott, és ami a kezében volt cucc, elhajította, és átkarolt. Megcsókoltam, majd letett, és leguggoltunk összeszedni a földön heverő cuccokat! volt ott egy kistáska, benne Harry ruhái. Izgatottan néztem rá.
- Ha nem bánod, veled töltenék egy-két napot - mondta, majd megöletl, és a homlokomra nyomott egy puszit.
- Egyáltalán nem bánom... - mondtam, majd adtam egy puszit a szájára.
A földön össze vissza hevertek a szatyorból kihullott élelmiszerek, szalámi, kenyér, tej, kávé, sajt, stb.
- Te bevásároltál? - kérdeztem nevetve.
- Mivel reggel nem találtam semmi kaját, gondoltam hozok, nem hagyom, hogy éhen halj! - mondta nevetve. Miután mindent felszedtünk, átkarolt, és elindultunk a konyha felé. A nappaliból épp akkor lépett be Maddy, Hirtelen megtorpant az ajtóban, láttam rajta, hogy a szavakat kereste,de valahogy nem találta. Valamilyen furcsa arckifejezése lett. Mint a rajongó tinilány, aki életében először találkozik azzal, akit bálványoz.
- Ó, nem is mondtad, hogy nem vagy egyedül... - fordult hozzám Harry, adott az arcomra egy puszit, és elidult Maddy felé. - Szia, Harry vagyok... - mutatkozott be.
- Ha.. Haa.... Harryyyy!! Harry Styles, ez lehetségeees??? - sikította Madd, majd örömében ugrálni kezdett. Ebből rögtön le esett, Maddy imádja a One Direction-t, ő is egy a több millió fanból...!
- Igen, igen, Amy barátja vagyok. - magyarázta el Harry mosolyogva.
- Légyszi légyszi, csak egy képet!!!! - Könyörgött Madd, és rám nézett kérlelőn. Én csak ott álltam mosolyogva.
- Ne rám nézz, tőle kérd. - mondtam nevetve. Madd csinált Harryvel vagy 20 közös, és még 30 sima képet, amin csak Harry van rajta.

*tudom, a csaj nem épen hasonlít Maddyre, de ezt találtam.*




Én csak nevettem, majd oda mentem Maddyhez, kivettem a telefonját a kezéből, és a zsebébe csúsztattam. Maddy és Harry egyszerre nevettek fel, majd megfogtam Harry kezét, és behúztam a nappalba. Maddy-nek is intettem, hogy jöjjön. Elbeszélgettünk, elmeséltük a megismerkedésünket, Maddy mindenre kiváncsi volt. Persze bemutattam Maddy-t is Harry-nek, majd ami én kimentem a konyhába vacsit főzni, ők kibeszélték egymás egész életét. Látszólag nagyon megkedvelték egymást. Maddy-t hívta az anyukája, hogy most már tényleg menjen haza, már 9 óra volt. Harry két puszival köszönt el Maddytől, amit ő látszólag nagyon élvezett, majd beleszédült. Kikísértem Maddyt, majd becsuktam az ajtót. Megfordultam, és Harry állt mögöttem, csillogó szemekkel, és átkarolta a derekam.
- Olyan gyönyörű vagy - mondta, majd neki döntött az ajtónak, és megcsókolt..............

16. Fejezet

Reggel arra keltem, hogy Harry nincs mellettem. Körbe jártam az egész házat, és az ebédlő asztalon találta egy kis papírt, rajta ez állt:
"Amy! Reggel el kellett mennem, van egy kis dolgom a bandával. Az új Klipp forgatását beszéljük meg. Délután jövök. (és egy szív volt oda rajzolva.)"
A kis papír melett ott volt a telefonom, villogott, hogy van egy új üzenetem. Megnéztem, és Harrytől kaptam egy képet üzibe:

Megpuszilgattam a telefonomat, majd írtam a választ: "Én is szeretlek, és várlak.<3"
Letettem a telefont, és valami kaja után kezdtem el kutatni a hűtőben, de mivel tegnap előtt érkeztünk meg anyuval, esélytelen volt, hogy lesz benne valami, mert még nem volt időnk elmenni bevásárolni. Ha nem akarom a tegnapi szülinapi torta maradványait enni reggelire, akkor kénytelen leszek elmenni vásárolni.
- A francba! - morogtam éhesen, és becsuktam a hűtő ajtaját. "Akkor éhen halok" mondtam magamba, ugyanis nem akartam elmenni sehova se, csak itthon akartam maradni, az egész napot az ágyban tölteni Harryvel, de hát neki dolga van, én meg unatkozok... Durcásan felmentem a szobámba, és Bevágtam magam az ágyba.
Gondolkoztam, hogy mit kéne csinálni, és hirtelen eszembe jutott: Hívd fel Maddyt!!!

Nagy nehezen kimásztam az ágyból, le mentem, hiszen a telefonomat lent hagytam. Felhívtam Maddy-t, aki nagyon örül nekem, megbeszéltük, hogy fél óra múlva át jön. Felöltöztem, rendbe szedtem magam, és Maddy már ott is volt. Ki nyitottam az ajtót, és egymás nyakába ugrottunk, mint akik már vagy ezer éve nem látták egymást. Sokat beszélgettünk, majd kitaláltuk, hogy csináljunk képeket. Kisminkeltük egymást, Maddy engem ilyenre:

Én pedig Maddy-t ilyenre:

Majd átöltöztünk, és fotózkodtunk. Egy csomó képet töltöttünk fel twitterre, és facebookra is.

*Én*

*Maddy*

Sokat nevettünk, éppen a közös képeket csináltunk, amikor megcsörrent Maddy telefonja. Az anyukája, Sousan hívta, aggódott, mert Maddy nem szólt neki, hogy eljött otthonról. Megbeszélték, és Maddy gyorsan le is rakta. Sokat röhögtünk, amikor hirtelen akkorát kordult a gyomrom, hogy még Maddy is hallotta. Eszembe jutott, hogy ma még semmit sem ettem, és már van vagy délután 2-3 óra... Maddy is éhes volt, így hát felajánlottam, hogy rendeljünk pizzát, és mozizzunk. A pizzát hamar ki is hozták, kifizettem, majd leültünk a kanapéra, körülöttünk mindenféle nasi, amit Maddy hozott, és amit itthon találtunk. Kitaláltuk, hogy valami romantikus filmet akarunk nézni, így hát beraktuk a "Felhők fölött 3 méterrel"-t.

 Már a film közepén jártunk, amikor valaki bejött a bejárati ajtón.......